A férfi kézilabda-világbajnokságok története

A legnagyobb magyar siker az 1986-osezüstérem
A magyar válogatott:  Bíró Imre, Bordás József, Debre Viktor, Fodor János, Gyurka János, Hoffmann László, Horváth Gábor, Iváncsik Mihály, Kenyeres József, Kontra Zsolt, Kovács Mihály, Kovács Péter, Marosi László, Szabó László, Oross Tibor.
Szövetségi kapitány: Mocsai Lajos
fotó: nemzetisport.hu

A férfi kézilabda-világbajnokság a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (International Handball Federation, IHF) szervezésében, minden páratlan évben, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi kézilabdatorna. A vb-n a selejtezők után 32 nemzet válogatottja vesz részt. A tornát jellemzően januárban rendezik.
Férfiak számára először 1938-ban írták ki a tornát, akkor még különválasztották a kézilabdának a teremben űzött, és a szabadtéren űzött változatát, és ezért mindkét irányág számára külön írták ki a világversenyt.

A második világháború után nem azonos időközönként rendezték meg egyik tornát sem, általában három-négy év telt el két világbajnokság között.

1993 óta rendezik rendszeresen kétévente a világbajnokságokat. Az utolsó szabadtéri kézilabda-világbajnokság a férfiaknál 1966-ban került megrendezésre.

Az egyiptomi lesz a 27. férfi kézilabda-világbajnokság, a magyarok eddig húsz alkalommal voltak résztvevők, legjobb eredményük az 1986-os svájci ezüstérem, a legrosszabb pedig az 1993-as svédországi 17. helyezés. A csapat a két évvel ezelőtti, dán-német közös rendezésű tornát tizedikként zárta.

Az eddigi vb-k dobogósai és a magyarok eredményei:

1938 (Németország): 1. Németország, 2. Ausztria, 3. Svédország - Magyarország nem vett részt
1954 (Svédország): 1. Svédország, 2. NSZK, 3. Csehszlovákia - Magyarország nem vett részt
1958 (NDK): 1. Svédország, 2. Csehszlovákia, 3. NSZK, ...7. Magyarország
1961 (NSZK): 1. Románia, 2. Csehszlovákia, 3. Svédország - Magyarország nem vett részt
1964 (Csehszlovákia): 1. Románia, 2. Svédország, 3. Csehszlovákia, ...8. Magyarország
1967 (Svédország): 1. Csehszlovákia, 2. Dánia, 3. Románia, ...8. Magyarország
1970 (Franciaország): 1. Románia, 2. NDK, 3. Jugoszlávia, ...8. Magyarország
1974 (NDK): 1. Románia, 2. NDK, 3. Jugoszlávia, ...7. Magyarország
1978 (Dánia): 1. NSZK, 2. Szovjetunió, 3. NDK, ...9. Magyarország
1982 (NSZK): 1. Szovjetunió, 2. Jugoszlávia, 3. Lengyelország, ...9. Magyarország
1986 (Svájc): 1. Jugoszlávia, 2. Magyarország, 3. NDK
1990 (Csehszlovákia): 1. Svédország, 2. Szovjetunió, 3. Románia, ...6. Magyarország
1993 (Svédország): 1. FÁK, 2. Franciaország, 3. Svédország, ...11. Magyarország
1995 (Izland): 1. Franciaország, 2. Horvátország, 3. Svédország, ...17. Magyarország
1997 (Japán): 1. Oroszország, 2. Svédország, 3. Franciaország, 4. Magyarország
1999 (Egyiptom): 1. Svédország, 2. Oroszország, 3. Jugoszlávia, ...11. Magyarország
2001 (Franciaország): 1. Franciaország, 2. Svédország, 3. Szerbia és Montenegró - Magyarország nem vett részt
2003 (Portugália): 1. Horvátország, 2. Németország, 3. Franciaország, ...6. Magyarország
2005 (Tunézia): 1. Spanyolország, 2. Horvátország, 3. Franciaország - Magyarország nem vett részt
2007 (Németország): 1. Németország, 2. Lengyelország, 3. Dánia, ...9. Magyarország
2009 (Horvátország): 1. Franciaország, 2. Horvátország, 3. Lengyelország, ....6. Magyarország
2011 (Svédország): 1. Franciaország, 2. Dánia, 3. Spanyolország, ...7. Magyarország
2013 (Spanyolország): 1. Spanyolország, 2. Dánia, 3. Horvátország, ...8. Magyarország
2015 (Katar): 1. Franciaország, 2. Katar, 3. Lengyelország - Magyarország nem vett részt
2017 (Franciaország): 1. Franciaország, 2. Norvégia, 3. Szlovénia, ...7. Magyarország
2019 (Dánia-Németország): 1. Dánia, 2. Norvégia, 3. Franciaország, ...10. Magyarország