90 éves lenne Polyák Imre


Kilencven éve, 1932. április 16-án született Kecskeméten Polyák Imre olimpia bajnok kötöttfogású birkózó, a Nemzet Sportolója

fotó: index.hu

Az MTVA Sajtóarchívumának portréja:

Kecskeméten született, tizenhat évesen kezdett birkózni. A következő évben Budapestre költözött, ahol a testvérével együtt kádárként dolgoztak, később a sport mellett elvégezte a Rendőrakadémiát, 1971-ben a Testnevelési Főiskolán birkózó szakedzői végzettséget szerzett.
    
Komolyan sportolni a Budapesti Dózsában (Újpesti Dózsa) kezdett. Első hivatalos versenye az 1949-es ifjúsági bajnokság volt, s a következő évben pehelysúlyban már országos ifjúsági bajnok lett. 1951-ben bekerült a felnőtt válogatott keretbe, a következő évben pedig ott volt egyik példaképe, Szilvásy Miklós mellett a helsinki olimpiára utazó csapatban.
    
Az ötkarikás játékokon sorozatban háromszor - az 1952-es helsinki, az 1956-os melbourne-i és az 1960-as római olimpián - nyert ezüstérmet. 1952-ben a döntőben a szovjet Jakiv Punkin kihasználva rutintalanságát tussal verte meg, 1956-ban a finn Rauno Mäkinen pontozással volt jobb nála, 1960-ban pedig úgy alakult a versenyszám programja, hogy három fontos meccse között alig pihenhetett, így a török Muzahir Sille vitte el előle az aranyat.
    
Polyák Imre a megalkuvást nem tűrő elszántság és kitartás mintaképe volt, hiszen három második helyezés után a legtöbben feladták volna, ő azonban úgy döntött, hogy negyedszer is nekirugaszkodik. "Három elpackázott olimpia után felrémlett: nincs több bennem az ezüstéremnél, de úgy határoztam, még egyszer megpróbálom, és ha valaki akad, aki nálam alaposabban készül, akkor meghajlok előtte" - mondta.
    
Favoritként érkezett 1964-ben Tokióba, bár nem nagyon éreztették vele, hogy esélyes lenne. "Szokása szerint" itt is a fináléig menetelt, ahol a nála tíz évvel fiatalabb szovjet Roman Rurua volt az ellenfele. Rurua nem tudott mihez kezdeni a rutinosan és szívósan küzdő, hol támadó, hol a fogásokat bontó ellenfélével, az első öt perc döntetlennel zárult. A következő öt percben sem volt látványos birkózás, s a mérkőzés letelte után a bírói ítélethirdetésig hosszúnak tűnő másodpercek teltek el. "Meg kell lennie a döntetlennek", ezt harsogta folyamatosan a kommentátor Szepesi György - és meg is lett. A bíró mindkét versenyző kezét egyszerre emelte a magasba, ami azt jelentette, hogy Polyák lett az aranyérmes.
    
Ő később úgy emlékezett vissza, hogy kevéssel a vége előtt már a szovjet táborból is neki szurkoltak, a Népsport így méltatta: "Polyák Imre fiatal versenyző korától kezdve olimpiai bajnok akart lenni és a küzdőmódjára annyira jellemző szívóssággal küzdötte le ennek érdekében a hétköznapok nehézségeit is. A 12 év óta a szívében égő sebeket, az újabb kudarctól való félelmet, a sérüléseket, és nem utolsósorban a nagyon-nagyon kemény edzések fáradalmait. Egy pillanatra sem tévesztette el szem elöl a célt, ezért győzött!"
   
A magyar válogatott tagjaként 1951 és 1964 között 51 alkalommal lépett szőnyegre. A világbajnokságokon három alkalommal nyert aranyérmet, 1955-ben Karlsruhéban, 1958-ban Budapesten és 1962-ben Toledóban, ezüstérmet 1961-ben Jokohamában és 1963-ban Helsingborgban szerzett. 14-szeres magyar bajnok volt, 12-szer nyert egyéniben (ötször pehelysúlyban, hétszer könnyűsúlyban) és kétszer csapatban.
    
Az aktív versenyzés befejezése után, 1965-től az újpesti lila-fehérek edzőjeként, majd szakosztályvezetőjeként és szaktanácsadójaként tevékenykedett, dolgozott a kötöttfogású válogatottal is. 1982-ben a Belügyminisztérium dolgozójaként vonult nyugdíjba. 1989-ben a MOB tiszteletbeli tagja, 1990-ben a Magyar Birkózó Szövetség elnökségének tiszteletbeli tagja lett, 1997-ben nyugállományú rendőr alezredessé léptették elő.
    
Polyák Imre 1954-ben lett a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója, 1958-ban és 1962-ben az év sportolója, 1964-ben az év birkózója, 2000-ben pedig az évszázad birkózója. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést, 1995-ben a MOB Olimpiai aranygyűrűt vehette át, 1996-ban a Köztársasági Elnök aranyérmével tüntették ki. Zugló díszpolgára volt, 2003-ban beválasztották a sportág Hírességeinek Csarnokába. 2004-ben - a díj alapításakor - kapta meg a Nemzet Sportolója címet, 2005-ben MOB Érdeméremmel tüntették ki.
    
Polyák Imre 2010. november 15-én hunyt el Budapesten. Halála előtt alig három hónappal még részt vett a római olimpia fél évszázados jubileumi ünnepségén az olasz fővárosban.


A rovat legfrissebb hírei