„Mindenkinél az egyes a prioritás”

A zentai Tiszavirág Kajakklubban a 2022-es év is eseménydúsan telt, a nemzetközi sikerekért ezúttal Subotić Marko és Gere Katalin felelt, hazai vizeken viszont a kisebbek jeleskedtek. A szakkáder toborzás és népszerűsítés terén sem tétlenkedett, a nyári hónapokban az általuk szervezett kajaksulinak és a sporttábornak köszönhetően több mint száz iskoláskorú gyermekkel ismertették meg a sportágat. Az elmúlt idényről Fehér Csabával, az egyesület vezetőedzőjével beszélgettünk.

Az eredményeiteket figyelemmel kísérve elmondhatjuk, idén is jó évet zárt a Tiszavirág.

A hazai versenyek tekintetében nem sikerült felülmúlni az előző éveket, nemzetközi szinten viszont vitathatatlanul ez volt a legjobb szezonunk. Subotić Marko Eb-negyedik helye számunkra nem meglepetés, ugyanakkor kicsit fájó, hogy mindössze hat századra volt az éremtől, nagyon picin múlt. Gere Katalin a korosztályos Európa- és világbajnokságon is hatodik lett. Egyik értékesebb, mint a másik, főleg a vb-t emelném ki, hiszen nagyon erős mezőnyben nemcsak döntőbe került, de ott is sikerült szépen helytállnia. Idén nagyon nagy hangsúlyt fektettünk a tömegesítésre, szerencsére már nem csak rám hárul minden feladat, Vartus Árpád és Túri Csongor e tekintetben hatalmas segítség. Árpi már három éve aktívan részt vesz az utánpótlás-nevelésben, Csongi tavaly kapcsolódott be a munkába, most már mindkettőjükre számíthatok, a kicsikkel már teljes mértékben ők dolgoznak, és az eredmények igazolják, hogy jó munkát végeznek. Közel negyven gyerek edz a kezük alatt, talán még soha nem nyertek ennyi érmet a minikajakosaink, mint 2022-ben, az országos bajnokságon ennek köszönhetően az előkelő harmadik helyen zárt a csapat.

Az utánpótlás terén eddig is jeleskedtetek, látszik a folytonosság, ugyanakkor a felnőttek mezőnyében kevésbé jönnek az eredmények az utóbbi években.

Igyekszünk évről évre magasabbra tenni a lécet, viszont ezt egyelőre kevesen ugorják meg, nagy a lemorzsolódás. Az idősebbeknél eredményorientáltnak kell lennünk, hiszen van néhány versenyzőnk, akik ezt megkívánják, az ő érdekükben muszáj. Korábban egy általános edzést csináltunk, most már ezt nem tehetjük meg a tehetségeink fejlődése érdekében, hiszen csak így érhetnek oda az élmezőnyhöz. Korábban a felnőtteknél a csapathajóink jeleskedtek, mára ezt elengedtük, és az egyesekre koncentrálunk, amit nem képes mindenki vállalni. Az eszközparkunkra nem panaszkodhatok, mindenünk megvan, ami kell, már csak karbantartani és használni kell. Az állóvíz hiánya viszont továbbra is megnehezíti a feladatunkat, hiába van itt a Tisza. Természetesen megoldjuk, hiszen meg kell oldanunk a helyzetet. Tavaly heteken át napi kétszer kijártunk Zimonjićra a kanálisra edzeni. Messze ugyan nincs, húsz perc alatt ott vagyunk, viszont a jelenlegi gazdasági helyzetben ezt nem lehet a végtelenségig finanszírozni.

Volt róla szó, hogy a kiépítendő, úgynevezett Zagorica víztározó tavat ti is használhatjátok majd, ismereteim szerint korábban már a tervdokumentáció is elkészült, azóta azonban nem hallani a projektről.

A minden területet érintő válság és egyéb hátráltató tényezők miatt a következő két-három évben nem hiszem, hogy sikerül megvalósítani a terveket, de alapvetően mezőgazdasági beruházásról van szó, egy 30 hektáros tavat szeretnének kialakítani a régóta indokolt öntözőrendszer részeként, amit mi is tökéletesen ki tudnánk használni. Az elképzelés szerint 150 méter széles (ebből az állandó meder 25–30 méter), 1300 méter hosszú és 2–3 méter mély lenne, ami nekünk ideális. Az említett paramétereket figyelembe véve nemcsak egy edzésre alkalmas vízfelületet, hanem pályaépítés szempontjából is tökéletesen alkalmas területet kapnánk, ahol az országban egyedülálló versenypályát is ki lehetne alakítani. Ötletekért nem kell messzire menni, hiszen anno a szegedi Maty-ér is hasonlóképp indult, mára pedig a világ egyik legjobbja lett. Egyelőre persze nem kellene ennyire előrerugaszkodni, mi a használható vízfelülettel is maximálisan elégedettek lennénk, a többi pedig idővel adná magát. Nemcsak a felnőtteknek, hanem a kicsiknek is hatalmas segítség lenne, hiszen a Tisza olykor kiszámíthatatlan, júniusban már elkezdődik a versenyszezon, viszont a folyó olykor használhatatlan, amiből leginkább a fiataloknak származik hátrányuk. A vízérzést máshol nem lehet pótolni.

Az eddigieket figyelembe véve mire készültök idén?

A válogatottaknál nincs mese, mindenkinél az egyes a prioritás. Markónál egyértelműen K1 1000 méterre élezzük ki a dolgot, hiszen egyedül Bojan Zdelar maradt előtte, csupán másfél-két másodperc volt köztük a különbség, ami ezen a távon simán ledolgozható. Rá emiatt nagyon komoly felkészülés vár, két törökországi edzőtábor, közben itthon edzünk. Kata utolsó éves junior, így a korosztályos Eb-re és vb-re éremesélyesként szeretném küldeni. 18 éves, a párizsi olimpia még túl közel van, de hosszú távon nagyon szép karriert futhat be, ha továbbra is ilyen alázattal és motivációval dolgozik. Mellettük Subotić Igortól, valamint a kadétoknál Takács Martintól, Mirković Aleksától és Cvejić Ognjentól várok nagyon jó szereplést. Igaz, utóbbi három fizikailag még nem tartozik az élmezőnyhöz, technikailag viszont képzettek, már csak a testi érés hiányzik egy kimagasló eredményhez. A kicsiknél az említett tömegességből fakadóan szerencsére van merítési lehetőség, így szerintem az eredményesség sem marad majd el.

Forrás: magyarszo.rs