80 éve született Fenyvesi Csaba párbajtőröző - PORTRÉ

fotó: magyarhirlap.hu

Az MTVA Sajtóarchívumának portréja:
    
Kiskorában Budapesten ugyanabban a házban lakott, ahol a szintén vívó Kamuti-fivérek. A budapesti Irányi utcai általános iskolában Dombi Pál szerettette meg vele a sportot, vívni Debrecenben kezdett a DVSC edzője, Gyulai Gábor irányításával. 1958-ban igazolt a BVSC-be, ahol kezdetben mindhárom fegyvernemben pástra lépett, s 1980-ig tőrben és párbajtőrben egyaránt versenyzett. Első bajnoki címét 19 évesen az ifjúságiak között nyerte. Itthon tőrben ötszörös bajnokként (egyéni: 1972; csapat: 1964, 1969, 1971, 1972) is a legjobbak közé tartozott, de a párbajtőr volt az igazi fegyvere, amellyel egyéniben (1973, 1975) és csapatban (1968, 1972-1978) tízszer lett országos bajnok, és 1974-1976 között sorozatban háromszor BEK-győztes.
    
1967-től 1979-ig a tőrvívó és a párbajtőr válogatottnak is tagja volt. Három olimpiája közül az elsőn, az 1968-as mexikóvárosi játékokon a párbajtőr csapattal (Fenyvesi Csaba, Kulcsár Győző, B. Nagy Pál, Nemere Zoltán, Schmitt Pál) olimpiai bajnok lett, majd az ezt követő 1972-es müncheni olimpián egyéniben és a párbajtőrcsapattal (Erdős Sándor, Fenyvesi Csaba, Kulcsár Győző, Osztrics István, Schmitt Pál) is a dobogó legfelső fokára állhatott fel. Münchenben a tőrvívásban is majdnem sikerült az éremszerzés, a csapattal (Fenyvesi Csaba, Kamuti Jenő, Kamuti László, Marton István, Szabó Sándor) negyedikek lettek. Fenyvesi Csaba ott volt az az 1976-os montreali olimpián is, a negyedik helyen végzett párbajtőrcsapat tagjaként.

Tiszteletet parancsoló pályafutását a világbajnokságokon nyert három arany- (csapat: 1970, 1971, 1978), két ezüst- (csapat: 1969, 1973) és három bronzérem (egyéni: 1970; csapat: 1967, 1975) is fémjelzi.

Sikereit kötélidegzetének, hallatlan technikai biztonságának köszönhette. Csapattársa, Kulcsár Győző így vallott róla: "Fenyvesinek nem volt egy egyenes gondolata a páston. Nem lehetett tudni, hogy szúrni fog vagy védeni, előre megy vagy hátra."

Az aktív sportolást 1980-ban fejezte be. 1986-tól 1993-ig a BVSC vívószakosztályának elnöke, 1989 és 1993 között a Magyar Vívó Szövetség elnökségi tagja volt. 2001-ben a BVSC és a válogatott párbajtőr szakágának fegyvernemi menedzsere lett, 2011-től a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnökségi tagja volt.

1972-ben ő lett az év magyar vívója, 1995-ben MOB Olimpiai aranygyűrűt kapott, 2011-ben Papp László Budapest-Sportdíjban részesült, 2014-ben MOB Érdemérmet vehetett át.

Még élsportolóként, 1968-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen orvosi oklevelet szerzett, majd sebész szakorvosi vizsgát tett. Orvosi pályáját a MÁV Kórház kórboncnokaként és alorvosaként kezdte, 1974-től rákkutató sebész szakorvosként és klinikai adjunktusként dolgozott, 1980-tól a Virginiai Rákkutató Intézet vendégkutatója volt, 1994-ben egy amerikai alapítvány rákkutató intézetének orvos-igazgatója lett. Jelentős eredményeket ért el a daganatsebészetben, 1997-től egy súlyos betegség után már kevesebb feladatot vállalt.

Végzetes betegségét 2015. szeptemberében diagnosztizálták, de a kór akkor már rendkívül előrehaladott állapotban volt. Fenyvesi Csaba 2015. november 3-án, 72 évesen hunyt el.

Önéletrajzi könyve Keserű méz címmel, melyet tollba mondott, majd felesége szerkesztett meg, halála után, 2016-ban jelent meg. Ugyanebben az évben mellszobrának leleplezésével nyitották meg a BVSC-Zugló Szőnyi úti létesítménye előtti téren az egyesület szoborparkját, 2017-ben posztumusz Zugló díszpolgára címet kapott. 2019-ben posztumusz bekerült a vívás legnagyobbjai közé, a sportági Hírességek Csarnokába.