Avanti Ragazzi di Buda

Van egy elsőosztályú olasz futballklub, az SS Lazio, melynek szurkolói nem csupán évente egyszer, október 23-án, hanem hétről-hétre, minden focimeccs előtt megemlékeznek az 56-os forradalom hőseiről. A magyarok egy része pedig erről mit sem tud, más esetben kapásból lefasisztázza őket. Pedig volna mit tanulni tőlük!

A Lazio második számú himnusza az Avanti Ragazzi di Buda, melyet sokan fasiszta indulónak tartanak, mások szerint az olaszok tisztelgése az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hősei előtt. A dal szövegét Pier Francesco Pingitore írta még 1966-ban, a magyar forradalom 10. évfordulóján. Elmondása szerint ma is büszke arra, hogy az olasz dalszerzők közül egyedüliként nyúlt akkor a magyar forradalom témájához. Igaz, az Avanti Ragazzi di Buda nem az eredeti dallammal vált híressé, a szöveg és a zene is kicsit módosult az évtizedek alatt. A kezdeti években nem volt igazán népszerű, mert Olaszországban az 1966-os években a jobboldalisággal mosták össze. Később vált csak azzá, Fabrizio Piscitelli vezérszurkolónak köszönhetően, aki több mint 30 éve honosította meg a futballklub lelátóján. Azóta elengedhetetlen része minden mérkőzésnek, hiszen a Lazio saját indulója mellett az olasz stadionokban gyakran harsan fel a lelátókról, sőt az ultrák szívéhez közelebb is áll az Előre, budai srácok! című dal.  



A Duna TV 2016-ban forgatott egy dokumentumfilmet a dal történetéről, az 56-os forradalom 60. évfordulója alkalmával. A dokumentumfilm megszólaltatta Fabrizio Piscitelli-t is, de más törzsszurkolókat is. Ruggero Isca így vélekedik a himnusz jelentőségéről: „Egy történelmi eseményt. Azt, hogy bátor fiatalok fellázadtak egy világbirodalom ellen, és Olaszországban a kommunista rendszer bukásának előszelét, első kísérletét láttuk benne”.

A film végén szóba kerül a dal fasiszta jellege is, és politikai felhangja is, hiszen a törzsszurkolók jelentős része a szélsőjobboldali eszmékkel rokonszenvezik. Ez nem meglepő, hiszen Olaszországban a futballklubok hagyományosan valamilyen politikai irányzat körül szerveződtek, és nem a mérsékelt eszmék mentén. De nem csak a neofasizmus volt terítéken, voltak kifejezetten szélsőbaloldali szurkolótáborok is, ahol nem ritka, hogy előkerültek Sztálint ábrázoló portrék.

A dolog érdekessége, hogy a Lazio sosem volt fasiszta klub, sőt, vezetője 1927-ben nemet mondott Mussolininek, mikor az négy másik klubbal akarta összeolvasztani. Hogy miért mossák mégis össze a szélsőjobboldali irányvonallal a Laziot és a dalt? Mert Olaszországban 1956-ban a baloldalt a kommunisták uralták, akik pedig a magyarországi szovjet beavatkozással szimpatizáltak. Velük szemben a neofasiszta fiatalok léptek fel leghatározottabban, de a magyarok mellett szervezett diáktüntetéseken a liberálisok és a kereszténydemokraták is képviseltették magukat.

A riport végén maga Pier Francesco Pingitore, a dal szerzője tesz pontot az i-re, és magyarázza el, hogy nem fasiszta dalt írt. „Nem tudom, pontosan mit gondolnak a mai, állítólag fasiszta fiatalok, de a szabadság kiáltása, karlendítés ide, karlendítés oda, biztosan hat rájuk. Nyomot kell, hogy hagyjon a fiatalokban. Akármit gondolnak is. Közösséget, testvériséget éreznek általa a hajdani magyar fiatalokkal. Az olyan fiatalokra, akiket nem valamilyen önző érdek vezet, igenis hatással van a szabadság szava”.

A Duna TV dokumentumfilmje, melyben nagyon sok egyéb érdekesség is elhangzik, többek közt a Honvédról, Puskás Ferencről, vagy az olaszok magatartásáról az 56-os magyar menekültekkel szemben:




Az Avanti Ragazzi di Buda magyar fordítása:

Előre, budai srácok,
Előre, pesti fiúk!
Diákok, munkások, polgárok,
Felvirradt a nap végre rátok

Száz éjszakát átvirrasztottunk,
Lelkünkben él a fájdalom,
Azokról a dicső napokról,
A magyar fiatalok hajnaláról

A tömeg az utcákon vonult,
A reménycsillag szívükben kigyúlt,
Az ÁVO a rádiót védte,
Több tüntetőt agyonlőve

Emlékszem, volt egy puskád,
Lehoztad a térre, vártunk rád,
A könyveim közé rejtve,
Úgy mentünk már mi a térre

A nép most már többet akar,
A Sztálin szobor is ledőlt hamar,
A harcok az utcán elkezdődtek,
De már a katonák is velünk jöttek

Az áruló semmit sem kérdez,
Az oroszokhoz fordul éppen,
A tankok simán győztek,
Több ezren elmenekültek

A társaim a hóhérra várnak,
Kivégezték az első százat,
Elbukott a szabadságunk,
Melyre már régóta vártunk

Előre, budai srácok,
Előre, pesti fiúk!
Diákok, munkások, polgárok,
Felvirradt a nap végre rátok