Hitchcock is megirigyelhette volna


Drámai végjátékok a Tisza Menti Liga hőskorában

A zentai Kristal csapata a hetvenes évek elejéről
fotó: magyarszo.rs

   
Az idén 60 éves Tisza Menti Liga történetében eddig több alkalommal is előfordult, hogy a bajnoki elsőség sorsa csak az utolsó játéknapon dőlt el, és bizony akadtak olyan évek is, amikor az utolsó fordulókban a két bajnokesélyes csapat egy igazi ki-ki mérkőzésen döntött a bajnoki cím sorsáról.

Az 1972/1973-as idény hajrájában még három csapatnak is volt esélye odaérni az első helyre, az utolsó játéknap előtt ugyanis a martonosi Jedinstvónak és a zentai Kristalnak egyaránt 30-30 pontja volt, a szintén zentai, 1971-ben alapított TAMP gárdája pedig egypontos lemaradással követte a két éllovast. A sors szeszélye folytán a zárófordulóban a két zentai bajnokesélyes a népkerti stadionban játszhatott egy igazi bajnoki döntőnek is beillő mérkőzést, ahol több mint 300 néző látta azt, ahogy a cukorgyáriak előbb kétgólos előnyre tesznek szert, majd a végén a TAMP erejéből már csak a szépítő találatra futotta. A 2:1-es siker Özvegy Józsefék számára nemcsak a 14. bajnoki győzelmet, de egyben a bajnoki címet is jelentette, mivel a zentai rangadóval egy időben lejátszott Graničar–Jedinstvo találkozón a tabellát sokáig vezető martonosiak 1:0-ra kikaptak, így visszacsúsztak a második helyre.

A következő kiírásban már két csoportban zajlottak a küzdelmek a Tisza Menti Ligában, a nagyobb játékerőt képviselő csapatok az A ligában, a szerényebb képességű együttesek pedig a B ligában versenyeztek. Az 1973/1974-es szezon pedig mindkét ligában hihetetlenül izgalmasra sikerült, mivel mindkét csoportban csak az utolsó játéknapon dőlt el a bajnoki cím sorsa. Az A ligában az utolsó fordulóban a második helyen álló Kristal a listavezető moholi Bácskát fogadta, és a zentaiak számára egyszerű volt a képlet: ha két góllal nyernek, pontszámban beérik ellenfelüket, és jobb egymás közti eredménnyel ők a bajnokok. A nagy esőben, közel 700 néző előtt lejátszott összecsapáson jól is kezdtek a hazaiak, a 63. percben Bajusz találataival 2:1-re vezettek, és már csak egy gólra voltak a hőn áhított újabb bajnoki címtől. A hajrában azonban a vendégek Bóka és Radonić góljaival fordítani tudtak az időközben tíz főre fogyatkozó cukorgyáriak ellen, így a végén ők ünnepelhettek. A zentai csapat játékosai elég nehezen viselték a fájó vereséget, a liga gólkirálya, Sablatura Béla ellen vizsgálat is indult, mivel a szezonban 20 gólig jutó csatár a lefújást követően rátámadt Beszédes magyarkanizsai játékvezetőre. Abban az évben izgalmakból volt bőven a B ligában is, az utolsó kör előtt ugyanis az éllovas padéi Tisza és a második helyen tanyázó Orom együttese is egyaránt 19-19 pontot gyűjtött. A zárófordulóban a két bajnokaspiráns Padén találkozott, ahol a hazaiaknak már egy döntetlen is elég lett volna a boldogsághoz, a mindössze egy évvel korábban alapított oromi klub játékosai azonban elrontották a padéi szurkolók örömét: a vendégek gólzsákja, Müller Attila ugyanis a második félidő elején megszerezte az 500 néző előtt lebonyolított rangadó egyetlen találatát, így meglepetésre az újonc oromi gárda jutott fel az A ligába. A mérkőzés után a szép számú vendégszurkoló hatalmas ünneplésbe kezdett előbb Zentán, majd az oromhegyesi Csalogány vendéglőben, és bizony voltak olyanok is, aki csak másnap reggel értek haza…

Az A liga 1978/1979-es idényében a Jedinstvo gárdája sokáig listavezető volt, a péterréveiek néhány botlását azonban ügyesen kihasználta a csókai Proleter, és az utolsó játéknap előtt a bánátiak előnye már két pont volt közvetlen riválisukkal szemben. Igen ám, de a zárófordulóban a listavezető csókaiakat pont Péterrévére szólította a sorsolás, ahol egy nagyon motivált hazai csapat szerette volna megragadni az utolsó esélyt, a győzelem ugyanis a pecellóiak elsőségét jelentette volna. A több száz néző előtt lejátszott találkozón mindkét gárda nagy becsvággyal küzdött, lehetőségek is akadtak szép számmal mindkét kapu előtt, gólt azonban nem láthattak a szurkolók, így a lefújást követően a csókaiaknak volt okuk az ünneplésre. Néhány év múlva a sors kárpótolta a Jedinstvo csapatát, az 1982/1983-as pontvadászatban a piros-fehérek a moholiakkal vívtak nagy csatát a bajnoki címért, és akkor ők nyerték meg a bajnokságot eldöntő mérkőzést: a Péterrévén, 1000 néző előtt megrendezett Jedinstvo–Bácska derbi első félideje 2:1-es vendégvezetéssel zárult ugyan, a folytatásban azonban a hazaiak fordítani tudtak, a mindent eldöntő találatot Pusztai szerezte a 80. percben. Az a 3:2-es siker a péterréveiek második bajnoki címét jelentette a Tisza Menti Ligában.


A rovat legfrissebb hírei