Hősök a hőskorban


Tudták, hogy Puskás Ferenc Nagyváradon is pályára lépett?

fotó: Nac Labdarúgó Egyesület / Facebook
 
Kozma Mihály korábbi futsal szövetségi kapitány, a Magyar Labdarúgó Szövetség futsal edzőképzés vezetője, a futsal bizottság elnöke, szombat délután Nagyváradon tartott jó hangulatú előadást a magyar foci kialakulásáról és annak első két aranykorszakáról.


fotó: Nac Labdarúgó Egyesület / Facebook
 
A késői kezdet.
A futbal hazájához, Angliához képest több évtizednyi késéssel, 1893-ban ütötte fel a fejét Magyarországon a labdarúgás. Ebben az évben jelent meg az első szabálykönyv is. Majd az első mérkőzésre további három évet kellett várni. 1896 november 1.-én a pékerdelyi csata néven elhíresült találkozó 300 néző előtt játszódott, 25 centiméteres hóban és három lábtörést eredményezett.
Az 1897-es évtől azonban felgyorsultak az események. Ekkor megalakul az első klub is BTC (Budapesti Torna Club) néven. Május 9.-én a BTC kék – BTC piros találkozó volt az első hivatalos mérkőzés a magyar labdarúgásban, majd ugyan ezen év október 1.-én az első hivatalos nemzetközi mérkőzésen: Budapesti Torna Club – Wienna Cricket and Footbal 0-2. A meccset a millenáris pályán, Budapesten játszották 1400 ember előtt. Érdekesség, hogy a kapukon nem volt háló, a kapus a felezőig bárhol megfoghatta a labdát és a játékosok hátán a jól megszokott számok helyett semmi nem volt feltüntetve.
1901 február 24.-én megalakul az MLSZ, és az első magyar bajnokság is megszervezésre kerül 5 csapattal, melyet a már említett BTC nyert Manno Mitiades (labdarúgó, úszó, kerékpáros, evezős bajnok, festő, szobrász) vezérletével, aki 17 gólt szerzett 6 mérkőzésen. Ebben az időszakban gyakori volt a verekedés a meccseken, és a bírót is gyakran elpáholták, ezért ők sokszor boxerrel vagy pisztollyal felvértezve mentek ki a pályára.
 

A NAC megalakulása 1910-ben  fotó: Nac Labdarúgó Egyesület / Facebook
 
Skót stílus magyar sikerek.
A nemzeti tizenegy első találkozóját 1902 október 12-én Ausztria ellen játszotta, és 5-0-s vereséget szenvedett. Ám a válogatott megalakulása lendületet és hírnevet adott a futballnak, sorra alapultak a klubbok: FTC, MTK, valamint 1910-ben a Nagyváradi AC. Egyre többen rúgták a bőrt, és a SCHLOSSER IMRE révén hírnevet szerez magának a magyar labdarúgás Európában is. Európa gólkirálya volt ő 1911, 1912, 1913 és 1914-ben, mindemellett 13 bajnoki cím, 7 gólkirályi cím fűződik a nevéhez, valamint 68 címeres mérkőzésen 59 gól. Ebben az időszakban került a magyar válogatott élére a skót származású Jimmy Hogan, akiről Sebes Gusztáv a következőt mondta: „Amikor a labdarúgásunk történelméről beszélünk, az ő nevét aranybetűkkel kell feljegyeznünk”. Irányítása alatt rövidpasszos, eszes, kreatív, technikás focit játszott a magyar válogatott. Ekkoriban a „Duna menti iskola”-ként emlegették az egyedülálló magyar focit, melynek egyik legékesebb eredménye ORTH GYÖRGY felfedezése, akit Hogan egy grundon fedezett fel, és 16 évesen már a válogatottban is bizalmat szavazott neki. A magyar foci olyannyira jól működött, hogy több száz edző és játékos hagyta el Magyaroszágot és vállalt munkát szerte Európában és a világban. Majd érkezett az első aranykor vége, amely gazdasági, erkölcsi és szakmai válságot hozott, és az 1924-es párizsi olimpián az Egyiptomi válogatott ellen 0-3 arányban elveszített meccsen teljesedett be.


Szó esett Trianon futballra gyakorolt hatásáról is  fotó: Nac Labdarúgó Egyesület / Facebook
 
1938 a magyar stílus diadala
A párizsi olimpia után, 1925-ben bevezették a lesszabályt, mely által az erő szerepe megnőtt, gyorsabb lett a játék, és több gól is született a meccseken, illetve taktikai szempontból megváltoztatta a felállást. Végül ez elavultá tette a „Duna menti iskolát”. Ekkor politikai beavatkozás révén próbálták fellendíteni a magyar labdarúgást. Gróf KLÉBELSBERG KÚNÓ révén vidéki pályaépítési programban és a nemzettudat felébresztésében nyilvánult meg, majd a II. Labdarúgó Világbajnokságon teljesedett ki. A magyar válogatott első VB részvétele alkalmával rögtön a döntőig menetelt a Szabó – Polgár, Bíró - Szalay, Szűcs, Lázár – Sas, Vincze, Zsengellér, Titkos, Sárosi felállásban.


Az első "román" válogatott is szóba került fotó: Nac Labdarúgó Egyesület / Facebook


Több kedves ismerősöm is részt vett az előadáson, köztük Benedek Klára tanárnő, aki jogot tanított az egyetemi éveim alatt, és ikertestvére Sára doktornő. A jog mellett persze a sportról is mindig sok szó esett, hiszen ők minden sportnak a szerelmesei, a labdajátékok mellett az atlétika, úszás és és egyéb sportágak is szenvedélyesen foglalkoztatják őket, és nem csupán váradi szinten. . Az előadásról Benedek Klára így nyilatkozott: "A mai előadás fényesen bizonyítja a magyar futballvilág gazdagságát. Hihetetlen, hogy egyazon név alatt két kiváló futballszemélyiséget tart számon a statisztika. Mi a 70-es évek gólzsákjára, Kozma Mihályra, a Honvéd és a válogatott kiváló centerére számítottunk, akit azon időszak egyik januárjában láthattunk Nagyváradon, egy felkészülési mérkőzésen a metsző hidegben az FC Bihor ellen játszani. Meglepetésünkre egy másik Kozma Mihályt ismertünk meg, aki a magyar futsal válogatott kapitánya volt, és kiváló előadást tartott nekünk. A hallgatóság a mezbe öltözött NAC labdarúgó csapat kis törpéi, a csapat melegítőjét viselő szülők, és szintén Nac trikót viselő csinos pártoló tag lányok melett sajnos elenyésző számú érdeklődőből állt. Sajnos az egyetemisták, vagy esetleges veterán sportolók hiánya bántotta az előadás összképét. Ettől függetlenül az előadás kiváló színvonalú, érdekes és finoman humoros volt, mely végén parázs vita alakult ki Puskás Öcsi váradi szereplése körül. Papp "Csicsó" László egykori futballista és a híres éremgyűjtő Magyari Imre ellentmondásba került abban, hogy a 44-es váradi szereplés volt e a világsztár első NB1-es mérkőzése, vagy pedig az első kiszállásbeli pályáralépése. A vendégelőadó humorosan vágta át az egyre mérgesedő gordiuszi csomót azzal, hogy bármit is mondjon a statisztika, Puskás Öcsi váradi megjelenése mindenképpen történelmi pillanatot jelent a futballkrónikában. "


fotó: Nac Labdarúgó Egyesület / Facebook
 
Folytatás jövő szombaton, amikor Kozma Mihály az előadás második részét fogja megtartani, melynek címe: Hősök a Hőskorban, arany-ezüst-bronzcsapat.

A rovat legfrissebb hírei