Mi kéne egy hazai olimpiához?
Történelmi lehetőség előtt állhat Magyarország, úgy tűnik mégis mégis megrendezné a nyári olimpiát Budapest
Mi kell egy olimpiához? Pénz, kormánygarancia, hogy a pénz meglesz, nem csak látványtervek, és persze jó, ha az adott város és ország lakosai akarják a játékokat. Eddig úgy tűnt, Magyarországon a látványtervek csodálatosak, talán a megvalósításhoz szükséges eszközöket és pénzt előteremtették volna, de a budapestiek inkább nem kértek az egészből. Most mégis mi változott meg?
Mert valami megváltozott. Azt olvashatjuk a hírekben, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) megbízásából kutatást készítettek a budapestiek körében, hogy támogatják-e a magyar olimpiáról szóló közös tervezést. Az eredmény talán kicsit meglepő.
A fővárosiak 61 százaléka azt szeretné, hogy legyen alapos tájékoztatás az olimpiai elköteleződésről szóló döntés előtt. További 12 százalék ennél erősebb álláspontot képvisel, feltétlenül az ország érdekének tartja az olimpia megrendezését. A cifra megfogalmazás azt takarja, hogy a budapestiek 73 százaléka elgondolkodna egy lehetséges rendezésről, míg az egész országot tekintve a megkérdezettek 64 százaléka szintén fontolóra venné az olimpiáról való közös gondolkodás lehetőségét. Magyarán, a fővárosiak nagyobb arányban érdeklődnek egy lehetséges nyári olimpiai játékok iránt, mint az ország nagyobbik fele. Tegyük hozzá, a felmérés 500 fős budapesti és 1000 fős országos mintán készült.
A kérdés azért nem volt ennél egyértelműbben megfogalmazva, mert a pályázás az elmúlt években értelmét vesztette. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2021-es döntése, hogy a 2032-es ötkarikás játékokat az ausztráliai Brisbane rendezheti, váratlan bejelentés volt. Pályázatról nem hallottunk, a hír- és a sportportálok arról cikkeztek a tokiói olimpia előtt, vajon mely országok, városok gondolkodnak a pályázat benyújtásáról, és kinek milyen esélyei lehetnek. A NOB közölte a döntését, és azt is, hogy a továbbiakban az érdeklődők számára először egy semmire nem kötelező tájékozódási szakaszt kínál fel. Ennek az ismeretszerzés, közvélemény-kutatás a lényege, az olimpia megvalósíthatóságát vizsgálják, nem minősül jelentkezésnek, sőt az érdeklődő városok bármikor kiszállhatnak a folyamatból. Akik viszont végigcsinálják, kapnak egy megvalósíthatósági jelentést a NOB-tól. A folyamat hossza két-három év. A NOB azt is közölte, hogy 2029 előtt biztosan nem választják ki a 2036-os olimpia házigazdáját.
A legnagyobb meglepetést Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely szolgáltatta, aki a felmérés után azt mondta, „még Párizs számára is történelmi előrelépés volt a nyári olimpia, és ez a lehetőség Budapest számára is ott van”. Budapest egyszer került igazán közel a rendezéshez. Az 1920-as játékokra pályázott, az 1914-es előzetes szavazáson nyert, majd 1919 tavaszán elvették tőle a rendezés jogát, és a sportolói nem vehettek részt az antwerpeni versenyeken.
Mekkora az esélye Budapestnek? A stadionokat, csarnokokat, pályákat illetően viszonylag jól állna a budapesti pályázat, hiszen nem pusztán a fővárossal kell számolni, a NOB szorgalmazza, hogy az olimpia egy egész ország közös ügye legyen. Hiányzik egy velodrom a pályakerékpárosoknak, jó kérdés, hol bonyolítanák le a szlalom kajak-kenu versenyeit, esetleg a szlovákiai Dunacsúnon, a Nemzeti Atlétikai Központ megfelelne-e a NOB elvárásainak, és persze az is nagy kérdés, hogy hol építenék fel az olimpiai falut. Mely városok érdeklődnek a 2036-os és 2040-es olimpia iránt? Doha, Ahmadábád, Berlin és Isztambul kemény ellenfelek lehetnének, és talán több mint érdeklődők.
Az írás megjelent a Magyar7 2024/45. számában.