Megszűnt klubok nyomában a Tisza mentén


I. rész: Magyarkanizsa, Ada

A martonosi Jedinstvo csapata a 2018/2019-es idényből
fotó:Milorad Mitrović
   

A „boldog békeidőkben”, az 1970-es, 1980-as években gyakorlatilag minden észak-vajdasági településen működött labdarúgóklub, itteni szóhasználatban, még a legkisebb „szárkúpnak” is volt focicsapata. A délszláv háború azonban véget vetett ennek az idilli állapotnak, a 90-es évek elejétől ugyanis egyre több Tisza menti településen leállt a sportélet, a kisebb falvak futballklubjai sorra szűntek meg, és ez a folyamat sajnos a mai napig tart az elvándorlás, és a nehéz gazdasági helyzet miatt. Az alábbi összeállításban három Tisza menti község ma már nem létező labdarúgóklubjairól emlékezünk meg.

A magyarkanizsai község labdarúgócsapatai mindig is fontos szerepet játszottak a Tisza menti foci életében, az elmúlt évtizedekben hat községbeli település klubja is bajnok tudott lenni a különböző rangfokozatokban, és közülük többen eljutottak a Vajdasági ligáig is. Kispiacon az 1950-es évek elején Petőfi néven alakult meg a labdarúgóklub, amely legjobb eredményeit a múlt század 70-es éveinek második felében, illetve a 80-as évek elején érte el. A Petőfi gárdája az 1980/1981-es idényben 10 győzelemmel, 2 döntetlennel és 7 vereséggel a 4. helyet szerezte meg a Tisza menti B ligában, ami a klub egyik legjobb bajnoki szereplésének számít. A kispiaci egyesület az 1985/1986-os szezon után több mint egy évtizedig nem versenyzett, majd a 2000-s évek elején a Petőfi újra benevezett a Tisza menti ligába, ám a lendület csak rövid ideig tartott ki, és a faluban azóta sem láthattak felnőtt labdarúgó-mérkőzést a foci szerelmesei.

Oromhegyesen 1953-ban kezdte meg működését a helyi futballklub, amely az 1980-as évek elejéig Sport néven versenyzett. Az 1980/1981-es idénytől a gárda felvette a falu nevét, és a sárga-kékek néhány év múlva már Trešnjevac név alatt érték el az oromhegyesi foci legnagyobb sikerét. Az 1983/1984-es szezonban Mazák Istvánékat csak négy perc választotta el attól, hogy százszázalékos teljesítménnyel nyerjék meg a Tisza menti ligát: oromi vendégszereplésükön ugyanis a hazaiak a 86. percben szerzett góllal harcolták ki a 3:3-as döntetlent. Az oromhegyesi csapat az összes többi mérkőzését megnyerte a bajnokságban, így Fehér István és társai 11 pontot vertek a 2. és 3. helyen végző Kristal és Žitopromet együtteseire. A Trešnjevac gárdája ezt követően két éven át a Szabadkai liga tagja volt, majd csapat visszacsúszott a Tisza menti ligába, ahol egészen a 2009/2010-es szezonig szerepelt. Az említett pontvadászat első részét az oromhegyesi együttes még végig játszotta, a tavaszi szezont azonban már nem kezdték el, és azóta gyakorlatilag megszűnt a labdarúgás a faluban, a pályát nem gondozzák, az öltöző épülete pedig eléggé lehangoló látványt nyújt.

A község egyik legkisebb településén, Ilonafalván (Vojvoda Zimonjić) az 1980-as évek elején kezdett el működni a Krajišnik nevű labdarúgó-egyesület, amely bő két évtizedes története alatt öt bajnoki címet nyert a Tisza menti ligában. A helybéli, velebiti és magyarkanizsai játékosok alkotta csapat első bajnoki címét az 1988/1989-es idényben szerezte meg, majd a kék-fehérek két év múlva újabb bajnoki elsőséget ünnepelhettek. Az ilonafalvi foci aranykorszaka, a 2000-es évek eleje volt, amikor a rendkívül kellemetlen stílusban focizó gárda öt év leforgása alatt háromszor is bajnok volt a legalacsonyabb osztályban. A 2004/2005-ös bajnoki cím után viszont már kezdtek tornyosulni a sötét fellegek a klub felett, ami rövid időn belül a Krajišnik megszűnéséhez vezetett. Az ottani focipálya azóta jobb híján az ilonafalvi birkanyíró és paprikásfőző versenynek ad otthont, egyébként pedig kaszálóként használják, akárcsak az egykori kispiaci sportpályát is.

A község egyik legrégebbi fociklubját, a martonosi Jedinstvót az I. világháború után alapították meg, a klub pedig egyetlen bajnoki címét az 1969/1970-es idényben szerezte meg, amikor a kék-fehérek elsők lettek a Tisza menti ligában, és így a következő szezont már a Szabadkai ligában kezdhették el. A gárda egy év után visszakerült a községi bajnokságba, ahol az 1970-es évek elején a martonosiak kétszer is közel álltak ahhoz, hogy újra bajnokok legyenek, a Jedinstvo csapata ugyanis 1972-ben és 1973-ban is a 2. helyen végzett a bajnokságban. A martonosi együttes ezt követően már nem tudott jelentősebb eredményeket elérni (a klub több idényben nem is versenyzett), majd a kékmezes gárda a tavalyi szezon hajrájában ki is lépett a ligából, az idei pontvadászatra pedig már nem is neveztek.

Az 1980-as években az adai községben három labdarúgóklub működött, a két „nagy”, az adai AFK és a moholi Bácska mellett ugyanis 1981-től Törökfalunak is volt csapata. A Május 1. gárdája tíz éven át versenyzett a Tisza menti ligában, ahol a kék-fehérek legjobb eredménye egy 4. hely volt, melyet debütálásuk alkalmával, az 1981/1982-s szezonban értek el a B ligában. A törökfalui klub utoljára az 1991/1992-s bajnokságban versenyzett, azóta nincs labdarúgócsapata a Valkai-sorral és Völgyparttal egy helyi közösséget alkotó településnek. Az ottani focipályát ennek ellenére gondozzák, az egykori öltöző épületében pedig edzőterem működik.


A rovat legfrissebb hírei