Harkai Hunor a svájci női bajnokságban kezdte a szezont


Megkezdődött a bajnokság Harkai Hunor és a svájci Goldcoast Wallabies számára

fotók: Harkai Hunor

A 41 éves vajdasági szakember az ausztriai Innsbruck városából a svájci Zürichbe tette át székhelyét augusztus közepén. Edzői pályafutását a nagy múltú szerbiai Topolčanka női kosárlabda klubban kezdte meg, ahol 9 bajnoki idényt töltött el, az utóbbi 13 szezonban pedig külföldi bajnokságokban igen sikeres, főleg férfi felnőtt csapatoknál dolgozott, de ritkán visszatért a női kosárlabdához is. Új svájci állomásáról kérdeztük és a 2025/26-os idényről.

Gratulálok az új klubodhoz, kimondani is sok, hogy a nyolcadik országban kaptál lehetőséget vezetőedzőként. Szerbia után először az utad Máltára (Phoenix Sport Club) vezetett, majd Magyarországra (Ferencváros, JP-Auto Jászberényi KSE, Vasas, Pilis Basket, Szentendrei KSE, KKS), Dániába (IF Aabyhoj, BKV’81 Vejen), Írországba (Portlaoise Panthers, Moy Tolka Rovers), Ausztriába (Pirlo Kufstein Towers, Swarco Raiders Tirol), Indiába (ABN) és most pedig Svájcba (Goldcoast Wallabies). Ennyi szezonkezdet után különböző országokban van-e megszokott módszered ahogy kezded a felkészülést és az építkezést a bajnoki idényben?

 
Mindig igazodok a játékosaim minőségéhez, képzettségéhez és rövid időn próbálom felmérni és megérteni milyen kosárlabda tudással érkeztek az adott felnőtt csapatba. Ezért nincs ugyanaz a módszerem, a játékosok minősége is határozza meg mire helyezzük a hangsúlyt védelemben és támadásban és milyen rendszereket szeretnénk játszani. Eddig csak a horvát Karlo Lebo-val dolgoztam 2 különböző klubban, így a játékosokból, akik átmentek a kezem alatt egyelőre csak ő tanúsíthatja, hogy minden csapattal ugyan különböző módon dolgozok, de azért egyes közös pontok vannak a felkészítésben, játékos fejlesztésben és taktikában. A játékosokkal való kommunikáció is lehet különböző. Ugyan minden bajnokságban az idegenlégiósok viszik a fő szerepet, azonban számomra ugyanúgy fontos a szezon sikerességéhez a lokális mag, tehát a hazai játékosok. A hazai játékosokkal való helyes kommunikáció, illetve technikai fejlesztésük és taktikai “használásuk” a rendszerekben nem egy egyszerű feladat, főleg úgy, hogy megérkezel és eredménykényszer alatt vagy. Ezért minden klubomban követem az utánpótlás edzéseket is, hogy minél előbb megértsem jobban a hazai játékosaimat, amit ott tapasztalok befolyásolják, hogy fogok velük kommunikálni, mekkora lépésekkel fogok velük haladni technikailag és taktikailag, hogy tudom kihozni belőlük a maximumot.


A Goldcoast Wallabies csapatképe

Úgy néz ki ez az alkalmazkodás nálad a játékosok minőségéhez és mentalitásához eredményezi sűrűn a bajnoki érmeket a felnőtt csapatokkal. Ha csak az utóbbi két évet nézzük Írországban Nemzeti Liga döntő, Elnöki Nemzeti Kupa elődöntő, Auszriában elődöntő a Bundesliga 2-ben. Mit lehet tudni a Goldcoast Wallabies-ról illetve mik a célok?


A svájci Goldcoast Wallabies ajánlata felkeltette a figyelmemet és ismét visszatértem a női kosárlabdába vezetőedzőnek. A klub Svájcban a férfi felnőtt csapata miatt ismert, tehát nekem meg kell próbálkoznom helyesen építkezni a női vonalon. A feladat nem túl egyszerű, de melyik előző szezonom volt az. A női felnőtt csapatot 15-19 éves játékosok alkotják, a hangsúly a játékosok fejlődésén van és az mellett próbálunk meg jól teljesíteni a bajnokságban is. A munkámat Günay Cital segédedző segíti, akitől minden segítséget megkapok a sikeres felkészülésre. A csapat most indul meg a svájci NL 1 női bajnokságban, ami a harmadik ligát jelenti, minden játékosnak ez lesz az első igazi felnőtt szezonja. Ezért nagy nyomás nincs az eredmény miatt, inkább a hazai játékosok fejlődésén van elvárás velem szemben. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem akarunk több meglepetést okozni és jó eredményeket elérni, de számunkra idő kell, mivel fiatal hazai játékosokkal vágunk neki a bajnokságnak. A feltételek adottak a játékosok fejlődéséhez, heti 4 csapat edzésünk van és 2 egyéni edzés.

A legutóbbi női felnőtt csapatod a Portlaoise Panthers volt az ír Szuper Ligában, milyen érzés pontosan 9 év után ismét női felnőtt csapatot vállalnod? 

Gyorsan alkalmazkodtam augusztus óta, a női kosárlabda a férfitól különbözik szakmailag, a kommunikációra és játékos-edző kapcsolatra is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Rám mindenki férfi felnőtt csapat vezetőedzőként tekint, még a svájci játékosaim is rákérdeztek, mivel a Google ugyan kidob rengeteg kosárlabda fotót, de főleg férfi játékosokkal. A karrierem elején töltöttem el 9 évet a nagymúltú topolyai női kosárlabda klubban, valamikor az első jugoszláv ligában versenyzett a klub. Utána külföldön főleg férfi felnőtt csapatoknál fordultam meg, de egy-egy szezont vezettem a női dán első osztályban és az ír Szuperligában is, valamint egy bajnoki idényt a budapesti Vasas női kosárlabda klub kötelékében töltöttem el. A legutóbbi szezonom női felnőtt csapat élén az ír Szuper Ligás Portloise Panthers-szel nem a legjobban indult, de a végén, ha egy győzelemmel többet zsebelünk be és az ötödik hely helyett másodikok vagyunk és hazai pályán játszottuk volna bajnoki elődöntőt, csak az első négy csapat került be a rájátszásba abban az évben. Ez a csapat az előző szezonban az utolsó bajnoki mérkőzésen harcolta ki a bentmaradást. Talán a pályafutásom egyik legnagyobb bravúrja volt ez, mivel csak a bentmaradás volt a cél, mi pedig már szinte decemberben biztosítottuk azt, és utána nyomás nélkül játszottunk és nyertük a többi mérkőzéseket. Most Svájcban építkeznem kell, fejleszteni a játékosokat, az idő fogja megmondani mit tudunk kihozni ebből a szezonból. Fiatal felnőtt csapattal gyakran vannak nagy hullámvölgyek, ezért türelmesnek kell lenniük a játékosoknak és nekem is velük. 

Ha összesítem akkor a férfi felnőtt kosárlabda mellett 12 évet töltöttél el a női kosárlabdában. Ki a legjobb női játékos, akivel valahol dolgoztál?

Tudok válaszolni, de arra, hogy melyik a legjobb csapat, akivel dolgoztam nem tudnék, mert sok szép emlék és eredmény köt több klubhoz. Természetesen azért nem könnyű válaszolnom a legjobb női játékosra, mert sok jó játékossal dolgozhattam együtt, akiknek sokat köszönhetek. Kettő játékost emelnék ki, elsőnek megnevezném először nyilvánosan ki volt a legjobb saját nevelésű felnőtt női játékos aki a legtöbbre vitte. A 9 eltöltött szerbiai év a topolyai női kosárlabda klubban számomra mindig a legfontosabb marad, mert a tapasztalt Mirko Kujundžić-tól tanulhattam és a közös együttműködés a kiváló eredmények mellett számos szerb női utánpótlás válogatott játékost eredményezett. Ebből a periódusból nevelődött ki a topolyai Milica Bojović, aki U20-as Európa Bajnok lett Sopronban, valamint ötszörös szerb női felnőtt bajnoknak mondhatja el magát a belgrádi Crvena Zvezdával, nemzetközi porondon is játszhatott a női Európa Kupában és EuroLigában. Járva az országokat tudom milyen nehéz a kitörési lehetőség egy hazai fiatal játékosnak olyan országokban, ahol a kosárlabda nem kapja meg azt a reflektorfényt, mint Szerbiában. Sokszor az eltökéltség, munka nem elég. Ezért nem szerbiai, vagy amerikai játékost említek meg másodiknak. Talán a legjobb női játékos, akivel idáig dolgoztam az ír Claire Melia. Neki nem sok hiányzott, hogy a 2024/25-ös szezonban megnyerje az női Európa Kupát, mivel csak az Európa Kupa döntőjében maradt alul a spanyol BAXI Ferrol csapata a francia Villeneuve-vel szemben. Mindig követem a volt játékosaimat és klubjaimat, Claire Melia március hónap MVP-je is volt a tavalyi Európa Kupa sorozatban. 17 évesként dobtam be a mély vízbe az ír Szuper Ligában és volt bátorságom a női felnőtt csapat támadó játékát az amerikai Necole Sterligingre és Clair-re alapozni. Láttam benne a potenciált már a videófelvételeken, mielőtt megérkeztem Portlaoise-be. Habár az elején szokatlan volt számára a több edzés, a taktikai fegyelmezettség és a rendszerek, valamint, hogy egyénileg elkezdtem javítani a technikai hibáit, a szezon végére nagyon sokat fejlődött és a Szuperliga egyik meghatározó játékosává nőtte ki magát. Az amerikai idegenlégiós után csapaton belül a második legjobb pontátlaga és lepattanó átlaga volt, gólpasszokat is osztott magas emberként, azért nem hozott tripla-duplákat, mint Nikola Jokić, de dupla-duplákat sűrűn jegyzett.

Végezetül milyen az élet Zürichben? Ugyan megint az Alpokban dolgozol, de milyen Svájc számodra? 

Zürich egy város, amit mindenkinek ajánlok, hogy egyszer meglátogasson, de az egyik legdrágább város is a világon. Nagyon nyugodt környéken lakunk, a szűk központtól mindössze 2km-re. Amint az ember a központban van rögtön érezni lehet, azért itt sok ember magas életszínvonalon él. Mivel itt is az ingatlan árak az egekben vannak, így egy érdekes adat, hogy minden ötödik svájci személy milliomos. Szintén az Alpokban laktunk az előző kosárlabda állomásaimon Kufsteinben és Innsbruckban, ami pár óra útra van, egyelőre úgy tűnik itt az éghajlat kicsit melegebb. Svájc ismert az órákról és pontosságról, egy amerikai edző kollégám rám írt mielőtt Zürichbe érkeztem, hogy svájci játékos soha nem késik edzésről, ez volt az ő tapasztalata, amikor itt dolgozott. Az életvitel itt nyugodt, de pontosak szinte mindenben az utolsó részletig, talán Svájc legjobban hasonlít Ausztriára és Dániára az előző állomásaim közül.


A svájci NL1 bajnokság szombaton kezdődött meg a Goldcoast Wallabies számára, hazai pályán fogadták a bajnokság egyik legkiemelkedőbb csapatát a Baden Basket 54 együttesét. A két fél találkozott szeptember elején felkészülési mérkőzésen, amikor a Baden Basket 54 négy negyeden keresztül dominált. Azonban négy hét elteltével a bajnokság első fordulójában a Goldcoast Wallabies alaposan meglepte a vedégeket, akár a forduló bravúrja is bekövetkezhetett volna. A Goldcoast Wallabies nagy harciassággal küzdött 40 percen keresztül és ahogy a védelmi rendszereket sűrűn váltogatták sikerült megzavarniuk a vendég csapatot, így a bajnokság egyik legerősebb csapata mindössze 29 pontot dobott az első félidőben. A harmadik negyed közepén bizonyította minőségét a Baden Basket 54  és 10 pontos előnyre tett szert köszönve a számos támadó lepattanónak, majd végül 54-69 arányban nyert.

A Goldcoast Wallabies csapata október 4-én az Elfic Fribourg vendégeként lép pályára.

A rovat legfrissebb hírei