A Hungaroring története
Harmincnégy éve, 1986 márciusában készült el a Hungaroring, amelyen öt hónappal később, került sor az első Forma-1-es Magyar Nagydíjra.
fotó:sport.onet.pl
Bernie Ecclestone, a Forma-1 akkori irányítója az 1980-as évek közepén döntötte el, hogy a versenysorozatnak terjeszkednie kell a "vasfüggöny" mögé. Az F1-es autós gyorsasági világbajnokságot üzemeltető szervezet (FOA) elnökének terveiben akkor még a Szovjetunió (főképp Moszkva), Kína, majd Jugoszlávia szerepelt, de végül magyar származású barátja, Rohonyi Tamás tanácsára Budapest felé fordult a figyelme.
Bernie Ecclestone, a Forma-1 akkori irányítója az 1980-as évek közepén döntötte el, hogy a versenysorozatnak terjeszkednie kell a "vasfüggöny" mögé. Az F1-es autós gyorsasági világbajnokságot üzemeltető szervezet (FOA) elnökének terveiben akkor még a Szovjetunió (főképp Moszkva), Kína, majd Jugoszlávia szerepelt, de végül magyar származású barátja, Rohonyi Tamás tanácsára Budapest felé fordult a figyelme.
Gyors érdeklődés, majd egy magyarországi villámlátogatás után a Budapest központjától 19 kilométerre található Mogyoródra esett a választás.
A versenypálya rekordidő, nyolc hónap alatt készült el. 1985. szeptember 10-én írták alá a szerződést, október elsején kezdődtek meg a munkálatok, majd 1986. március 24-én a Drapál Emlékversennyel felavatták a Hungaroringet. Az első Forma 1-es futamot 1986. augusztus 10-én rendezték a pályán. A versenyt Nelson Piquet, a Williams-Honda brazil pilótája nyerte meg honfitársa, Ayrton Senna (Lotus-Renault) és a brit Nigel Mansell (Williams-Honda) előtt.
A létesítmény természetes völgyben fekszik, karéjban lelátó öleli körül. A kiváló természeti adottságok miatt a nézőtér bármely pontjáról belátható a versenypálya 80 százaléka.
Az aszfaltcsík teljes hossza 1986-ban, az átadáskor 4,014 kilométer volt. Egy évvel később kisebb korrekciót hajtottak végre egy kanyarkombináció átvágásával, a járulékos előzési lehetőség biztosításával a versenypálya gyorsabbá vált, hossza azonban 3,975 kilométerre csökkent. Az 1997-es átalakítások során a célegyenes áthelyezése miatt a hossz 3,971 kilométerre módosult. A Hungaroring 2003-as átalakítása során a célegyenes meghosszabbodott, így a versenypálya hossza jelenleg 4,381 kilométer.
Az aszfaltcsík teljes hossza 1986-ban, az átadáskor 4,014 kilométer volt. Egy évvel később kisebb korrekciót hajtottak végre egy kanyarkombináció átvágásával, a járulékos előzési lehetőség biztosításával a versenypálya gyorsabbá vált, hossza azonban 3,975 kilométerre csökkent. Az 1997-es átalakítások során a célegyenes áthelyezése miatt a hossz 3,971 kilométerre módosult. A Hungaroring 2003-as átalakítása során a célegyenes meghosszabbodott, így a versenypálya hossza jelenleg 4,381 kilométer.
Az aszfaltot 2016-ban teljes egészében felújították, cserélték a vízelvezető szegélyeket és a rázóköveket is. A pálya szélessége a célegyenesben 15 méter. A versenypálya legalacsonyabban és legmagasabban fekvő pontja között a szintkülönbség 36 méter. A legnagyobb emelkedő 6,2 százalékos, míg a legnagyobb esés eléri a 7 százalékot.
A pályát a Formula 1 Gazdasági Társaság építette, és ennek vezetője gyakorolta az első öt évben a pálya vezetői jogait. Az első ötéves ciklus vége egybeesett a magyarországi rendszerváltozással, amelynek következtében - az anyagi nehézségeket áthidalandó - a versenypályát öt évre Bernie Ecclestone-nak adták bérbe, aki ennek fejében vállalta további öt verseny megrendezését.
Ez a gyakorlat végül egyik fél számára sem vált be. Így 1994-ben megkezdődtek az egyeztetések Bernie Ecclestone és a Hungaroring Sport Zrt. akkori elnöke, Berényi János között. A tárgyalások eredményeként a versenypálya tulajdoni jogait 1995 óta a Hungaroring Sport Zrt. gyakorolja.
Jelenleg 2027-ig szóló érvényes szerződés van a Forma-1-es Magyar Nagydíj megrendezésére a kereskedelmi jogok új tulajdonosával, az amerikai Liberty Media csoporttal.
Kövess minket facebook-on:
Cimkék: forma1, magyar-nagydíj, hungaroring, sporttörténelem