A Marosvásárhelyi ASA felemelkedése - 8. rész
Ezért lehetett éveken keresztül a bajnokság egyik élcsapata a marosvásárhelyi együttes.
A marosvásárhelyi ASA aranykorszakának titkát egykori edzők és játékosok idézték fel az FFT-nek. Szinte mindenki az összetartást, a város és a klub iránti hűséget, valamint a szurkolók közelségét emelte ki.
Bár a mai modern futballban ezek már csak romantikus kifejezések, negyven éve Erdély szívében magyar és román játékosok egy nagy családot alkottak, ahol a közös nyelv a sportszerűség és a tisztelet volt. Ez az összetartás konkrét példákban is megmutatkozott.
Ördögh Attila, aki 1977-ben csatlakozott a stábhoz, kiemelte kollégája, Bóné Tibor kiváló szakmai és emberi kvalitásait. A csapat orvosa, a kilencvenes éveiben járó Halmágyi Imre emlékszik, amikor Nagy Miki törött lábujjal is pályára akart lépni. Az ificsapat trénere, Boros Titus Aurelt pedig Bölöni László kitartása nyűgözte le, aki addig gyakorolta a szögletrúgást, amíg tökéletesen nem csavarta a labdát a kapuba.
Fotó: Constantin Mihu