Magyarország-Írország: eldőlt, ezúttal sem jut ki a válogatott a világbajnokságra

A kivonuló csapatokat remek hangulat és telt ház fogadta a jövő évi Bajnokok Ligája-döntőnek is otthont adó Puskás Arénában, melynek közönsége az egyperces gyászszünet során vastapssal emlékezett a nemzeti együttes múlt hét szerdán elhunyt korábbi szövetségi kapitányára, Jenei Imrére.

A magyarok nagy lendülettel vetették magukat a küzdelembe, egyáltalán nem érződött, hogy a döntetlen számukra kedvező. A kezdeti fölényt jelezte, hogy három perc alatt három szögletet végezhetett el Szoboszlai, aki harmadjára tökéletesen tekert középre, Lukács pedig megszerezte a vezetést. Ezt követően kiegyenlítetté vált a játék, negyedóra elteltével - videobíró segítségével - büntetőhöz jutottak a vendégek, akik ezt kihasználva egyenlítettek. Marco Rossi tanítványai ugyan többet birtokolták a labdát, mert az írek visszahúzódtak a kapujuk előterébe, de a fölény így meddő volt, mert a magyar csapat nem kockáztatott, inkább minél tovább magánál tartotta a játékszert, a szigetországiak pedig a kínálkozó kontralehetőségekre vártak. Ebben a periódusban egyetlen helyzet volt, igaz az hatalmas, azonban Lukács remek jobb oldali beadása utána a középen érkező Sallai a vendégkapusba lőtt hat méterről.

Az írek a győzelmi kényszer ellenére rendkívül óvatosan futballoztak, egyáltalán nem kezdeményeztek, ami meg is bosszulta magát, mert Varga távoli bombáját szinte zsinóron húzták a bal felső sarokba, így a magyar csapat egygólos előnnyel vonulhatott pihenőre, noha a szünet előtti percekben már az írek irányították a játékot.

Bár a folytatásban az írek érezhetően bátrabban kezdtek futballozni, ezt kihasználva mégis a magyar válogatott kezdte jobban a második félidőt. Sokkal több ígéretes akciója volt annak köszönhetően, hogy területek nyíltak meg, azonban az utolsó passzokba rendre hiba csúszott, így igazán nagy ziccer nem alakult ki. A rivális csak egyszer ijesztett rá a hazai szurkolókra, amikor a csereként beállt Idah szépen átemelte Dibuszt, csakhogy a találata lesről született. A magyar csapat a számára megnyugtató eredmény ellenére is egyértelműen uralta a találkozót, nemcsak a védekezésre összpontosított, hanem labda nélkül azonnal letámadta ellenfelét, labdával pedig lendületes támadásokat vezetett. Bár a hetvenedik perctől már egyre kevesebb hangsúlyt fektetett a támadásokra a magyar gárda, ennek ellenére két labdaszerzés után két helyzetet dolgozott ki, de Varga próbálkozását blokkolták, míg Sallai éles szögből leadott lövését Kelleher védte.

A kihagyott lehetőségek megbosszulták magukat, mert a "semmiből" ismét egyenlítettek a vendégek, akik így izgalmassá tették a hajrát. Az utolsó tíz percben sem adta fel a támadásokat a magyar csapat, Szoboszlai lövését Kelleher védte, de a túloldalon Dibusznak kellett a meccs bravúrját bemutatnia Kenny közeli próbálkozásakor a 90. percben. Azonban ez sem volt elég a döntetlen megtartásához, mert a 96. percben jött a fekete leves, amikor a triplázó Parrott eldöntötte a meccset, ezzel a második, pótselejtezőt érő helyet is a csoportban.

Forrás: MTI

Fotó: Hegedüs Róbert