Felvidék

Felvidéki elismerések az Év kajakosa-gálán


Január utolsó napján a pozsonyi Vízügyi Múzeum nagytermében került sor az ünnepélyes díjátadóra

Sidó Bianka és Honti Jenő is megvédte címét az Év kajakosa-gálán

Sidó Bianka és Honti Jenő is megvédte címét az Év kajakosa-gálán, előbbi a juniorok közt, utóbbi az utánpótlásedzők kategóriájában. Sőt, a somorjai kajakos a síkvízi szakágon belül az év sportolójának járó díjat is megkapta.

Kedd délután a pozsonyi Vízügyi Múzeum nagytermében került sor az ünnepélyes díjátadóra. A széksorok mellett vitrinekben kiállított műtárgyak sorakoztak, a nézőtéren olimpiai és világbajnokok, egykori és mai legendák foglaltak helyet. Az emelkedett hangulat azonban gyorsan elillant, elsősorban a műsorvezető bántó felkészületlensége és a szervezetlenség miatt. Összecserélt kategóriák, rossz hangosítás és értelmetlen, rengeteg bakival „színesített” kérdések. Méltatlan körítése volt ez a legjobb kajakosok és vízi szlalomozók ünnepségének.

Pedig nagyon komoly eredmények voltak azok mögött, akiket a színpadra szólítottak. Az év kajakosaként például Denis Myšákot, aki Samuel Balážzsal, Zalka Csabával és Botek Ádámmal az Év teljesítménye kategóriát is bezsebelte a K4 500 méteren elért Eb-ezüsttel és vb-4. hellyel.

A női felnőtt mezőny első helyezettje, a komáromi Gamsjäger Lisa-Maria helyett edzője, Likér Péter vette át a trófeát, a junior kategória nyertesei – kajakos és edző – viszont személyesen kaphatták meg az elismerést.

A csupa mosoly Sidó Biankának ez volt az utolsó éve a juniorok közt, előzetesen, tavaly ilyenkor pedig azt ígérte az Új Szónak, igyekszik nagyon megnyomni a búcsúidényt. „Elégedett vagyok, még akkor is, ha voltak rosszabb pillanataim – mondta a somorjai kajakos, kezében szorongatva a két díját, mivel az Év sportolójának keresztelt kategóriát is ő nyerte. Emlékeztetőül: a kevésbé jól sikerült Eb után egy aranyat (K1 1000 m) és két ezüstöt (K1 500 m, K2 500 m) is szerzett a korosztályos vb-n. „Az egyes mindig a szívügyem lesz, de nagyon szeretem a párost és a négyest is, ezekben a számokban is próbálom megtalálni magam. Nagyon nehéz időszak elé nézek, mert vár rám az érettségi, közben pedig már profi szerződést kötöttem a pozsonyi ŠKP-val, ahová edzőm, Honti Jenő is követett. Szerencsére így is sokat készülhetek Somorján, hálás vagyok mindkét félnek, hogy ezt lehetővé tették nekünk” – jegyezte meg Bianka, hozzátéve, a felnőtt mezőnybe való átlépés egyébként sem egyszerű. – Ott megpróbálom kievezni a versenyeken az olimpiai kvótát, ami egy óriási bónusz lenne. De a fő cél, hogy az U23-as kategóriában helytálljak.”

A végzős gimnazista azt a kérdést sem kerülhette el, mester és tanítványa, a két díjazott közül ki hívja meg a másikat egy vacsorára. „Én fogom őt meghívni, mert mindent neki köszönhetek, az én díjaim az övéi is” – tette hozzá szeretettől csillogó szemekkel Sidó Bianka.

Honti Jenő is hasonlóképpen reagált, amikor ezt a kérdést firtattuk nála. „Eddig nem volt szó ilyesmiről, de nekem illene őt meghívnom, már csak azért is, mert több díja van – nevetett Honti, aki tisztában volt vele, hogy a szintén ankételsőségekkel zárult 2021-es idény után nem lesz egyszerű szembenézni az elvárásokkal 2022-ben. – Szlovákia történetében nem volt még példa arra, hogy egy női versenyző három éremmel térjen haza egy vb-ről. Ez a nyomás a tavalyi Európa-bajnokságon nagyon nagy volt, meglátszott Biankán. Lelkileg nem is bírta, valószínűleg azért is borult bele a vízbe a cél előtt. Hála Istennek komoly csapatmunkával sikerült őt rendbe hoznunk, ennek is lett az eredménye a kimagasló vb-siker.”

Annak pedig, hogy profi szerződést kap védence, még nívósabb munka lehet a kimenetele. „Még jobb feltételei lesznek a kajakozáshoz, még inkább a sportnak élhet, szerintem ez meg fog látszani az eredményeken” – jósolta Honti.

A díjátadó talán legfiatalabb résztvevője Őri Laura volt, aki csak nemrég ünnepelte 18. születésnapját. A juniorok között a legjobb kenusnak választott sportoló nem számított az elismerésre. „Amikor megjött mailben a meghívó, azt mondtam, húha, ez valami nagy dolog lesz – zavartuk meg a komáromi gimnazistát a büféasztal mellett. – Tavaly nyáron kezdtem csak kenuzni. Előtte hosszú ideje tornáztam, de lett egy nagyobb sérülésem. Öcsém viszont kajakozott, vele jártam versenyekre. Ott láttam a kenusokat, hogy ők térdelnek, csak egy oldalon eveznek, milyen menő. Nyáron aztán kipróbáltam, és nagyon megtetszett, mindig is szerettem az erőt igénylő sportágakat.”

Az olimpiai reménységek versenyének harmadik helyezettje, másodéves juniorként idén a nagy világversenyeket célozza meg. „Ki szeretnék jutni a vb-re és az Eb-re és ott a lehető legjobb eredményt elérni” – mondta az Új Szónak korát meghazudtoló karakánsággal Laura.

A gálán életműdíjat kapott Székely István, a somorjai kajak-kenu szakosztály alapítója, többek között Linka Tibor és Jakubík Gábor korábbi edzője, a komáromi Szabó Attilát, Szlovákia első kajakos vb-érmének szerzőjét pedig beválasztották a sportági Hírességek Csarnokába.

forrás: ujszo.com