Hatvan év, egy világbajnoki arany és Komárom szeretete – Szabó Attila története
A világbajnoki címig vezető úttól a mai, nyugodt komáromi mindennapokig ível Szabó Attila pályája, aki 60. születésnapját már egy sikeres bokaműtét után ünnepelte
fotó: sziakomarom.sk
Február közepén töltötte be 60. életévét Szabó Attila világbajnok kajakos, aki számára az ünnep ezúttal a felépülésről is szólt: régóta fájó bokáját műteni kellett. A beavatkozás sikeres volt, ám az egykori élsportoló szerint a gyógyuláshoz idő kell – ahogyan az élsport következményei is hosszú évek múltán jelentkeznek.
Szabó neve a nyolcvanas évek végén vált ismertté: országos szinten sorra nyerte a versenyeket, és az akkori Csehszlovákiában az év sportolójának is megválasztották. Pályafutása csúcspontját az 1989-es világbajnoki aranyérem jelentette, amelyet 10 ezer méteren szerzett meg – egy olyan távon, amely ma már szinte teljesen eltűnt a nemzetközi programból. A hosszú, kitartást próbáló futamok másfajta felkészülést és mentális erőt követeltek, mint a mai, rövidebb sprintszámok.
Az egykori klasszis szerint a sportág azóta gyökeresen átalakult. A technikai háttér, a felszerelések minősége és a szakmai tudás globális elterjedése teljesen új szintre emelte a kajakozást. Pályafutása elején még fa lapáttal versenyzett, és előfordult, hogy a felszerelést is meg kellett osztaniuk egymás között. A jutalmak sem voltak fényűzők: nemzetközi sikerekért olykor konzerv vagy élelmiszer járt, bár egyszer egy Zsiguli személyautóval is gazdagodott – ami akkoriban hatalmas elismerésnek számított.
Érdekesség, hogy később, amikor a kajakot maga mögött hagyva regionális szinten futballozott, anyagilag jobban járt, mint világbajnokként. A labdarúgás iránti szenvedélye heves jeleneteket is hozott: egy vitatott bírói döntés után például piros lap és eltiltás lett a következmény.
Az élsport lezárása sokak számára nehéz időszak, számára azonban fokozatos átmenetet jelentett. Ma építkezési vállalkozóként dolgozik, saját kezűleg vesz részt a munkákban. A fizikai megterhelés néha újra próbára teszi az egykori sérüléseket, de örömét leli abban, hogy maradandó értéket hozhat létre.
Bár kapott lehetőségeket más városokból és kluboktól is, végül Komárom mellett döntött. Itt él a családja, ide kötik az emlékei, és itt találja meg azt a nyugalmat, amely az aktív versenyzői évek után igazán fontossá vált számára. A csónakházhoz vezető kerékpárút, a vasárnapi piac hangulata és a város fejlődése mind azt erősítik benne: jó döntés volt itthon maradni.
Szabó Attila pályafutása nemcsak sporttörténeti fejezet, hanem példa arra is, hogy a sikerek mögött kemény munka és áldozat áll – és hogy a dobogó után is lehet teljes életet élni.
A jeles alkalomból a sziakomarom.sk oldal készített interjút az egykori sportlegendával, melyet ITT olvashat.