Ausztráliában magyar színekben


Európa-bajnok bronzérmesünk a világ túlsó felén készül élete megmérettetésére.

fotó: Hudák Krisztina / Facebook

Hudák Krisztina 2009-ben kezdett íjászkodni. Azóta számos kisebb és országos versenyen indult el, és kategóriájában országos második és harmadik helyezést szerzett. 2011-ben Budapesten, első nemzetközi versenyén Európa bajnoki bronzérmem szerzett barebow kategóriás íjászatban. A profi pályafutását egy ideig megszakította a tanulmányai miatt, és pár éve Ausztráliába költözött, ahol ismét kézbe vette az íjat. Nem kellett sok időnek eltelnie, hogy kétszeres Queensland-i bajnokká váljon. Részt vett az Austral Indoor Archery Championships-en 2018 júliusában, majd idén júliusban egy másik rangos bajnokságon is. Mindkét versenyt megnyerte.

Krisztina jelenleg nagy szorgalommal készül következő két nagy megmérettetésére, a januári Sydney-ben megrendezésre kerülő Indoor Archery Festival-ra, illetve a júliusi 2020-as németországi Világbajnokságra. A kvalifikációhoz még 5 rangsoroló versenyen kell részt vennie, melyből két versenyt már teljesített is, és az ott elért legjobb eredményével rangsorolták, 8-ik helyen Ausztrália szerte.

Sajnos az íjászat nem olyan népszerű sport, mint a tenisz vagy a foci, pedig nagyon sok tehetséges íjász van a világon. A Krisztina kategóriája nem olimpiai sportág, így csak Európa és világversenyeken tud részt venni. A versenyeken való részvétel sok gyakorlást és pénzt igényel. Mindezen anyagi áldozatokat Krisztina saját magának próbálja biztosítani a tanulmányai mellett.
Krisztina boldogan válaszolt a SportHatárokNélkül.hu szerkesztőjének kérdéseire: 

Miért választottad az íjászatot? Van bármilyen családi kötődés, vagy csak megtetszett?

Magyarországon rendezvényszervezéssel foglalkoztam, és egy családi napi rendezvényen kerültem kapcsolatba a mogyoródi íjászegyesület vezetőjével Kamarás Szilárddal, ahol az Egyesület hagyományos íjászbemutatót tartott a rendezvényen részvevők számára. Látva a sok érdeklődött nekem is megtetszett az íjász bemutató és szerettem volna kipróbálni az íjászatot. Mivel ezen a napon mégsem tudtam megismerkedni ezzel a sporttal felajánlotta, hogy próbáljam ki az íjászatot az egyik edzésükön, Mogyoródon. Pár nappal később elmentem az első edzésemre és azonnal szenvedélyemé is vált ez a sport.


fotó: Hudák Krisztina / facebook

Barebow, nem bánod, hogy ezt a kategóriát választottad, és sosem indulhatsz olimpián? Nem lett volna jobb a reflexes íj?

A Barebow íj típusról azt kell tudni, hogy ugyanolyan mint az olimpiai típusú íj csak nincs hozzáadva semmilyen írányzék tehát ahogy a neve is mutatja egy csupasz reflexíj fém középrésszel, ahol a berger is található, valamint carbon karok és a string. A szabályzatok viszont engedélyeznek alig pár centiméteres hosszúságú súlyokat is.


A Szent László Íjász Egyesületben még Magyarországon   Fotó: Hudák Krisztina / Facebook

Nekem több okom is volt, hogy anno ezt a kategóriát választottam. Az első ok, az az ahogy a neve is mutatja csupasz reflexíj, vagyis nagyobb kíhívàst jelent az íjász számára, mivel technikai segédeszközök nélkül történik a célzás, és a lövés így sokkal több koncentrációt igényel ellentétben az olimpiai íjjal. A másik előnye, hogy ez a típusú íj sokkal több mentális játszmát igényel tehát meg kell találni a lövés azt a formáját, ami megfelel a szellemiségnek. Ez az íjászati stílus a legnagyobb kihívás számomra. Az olimpiai íjászat (recurve bow) irányzékkal és különféle stabilizáló illetve rezgéscsillapító eszközökkel van ellátva a minél pontosabb találatok elérésének érdekében.

A másik ok, amiért a Barebow íjászatot választottam, az az volt, hogy a versenyek kapcsán nagyon sokan választják az olimpiai kategóriát a világ-, és az olimpiai versenyeken való részvétel reményében, így túl nagy a konkurencia, ellentétben a Barebow íjászattal, ami nem annyira népszerű, de könnyebb sikereket elérni, hiszen nem neveznek túl sokan ebben a kategóriában. Az olimpiára való kijutás nagyon nehéz, rengeteg idő, pénz és energia szükséges hozzá, és azt gondolom ezt már nagyon fiatalon érdemes elkezdeni.

Hogyan ért véget a magyarországi sport karriered? Mi történt az Európa bajnoki bronz és Ausztrália között?

A 2011-es Európa bajnoki bronzérem után sikeres államvizsgát tettem, majd az életem külföldre, egész pontosan Ausztriába terelődött. Salzburgban éltem, és onnan nem messze egy íjász klubban edzettem, de az időjárás sokszor közbeszólt, így az edzések nem voltak nagyon aktívak. Ez idő alatt részt vettem kisebb magyar versenyeken, de nemzetközi versenyekre már nem neveztem.

Az íjászat miatt mentél Ausztráliába, vagy azt csak folytattad ott?

Ausztráliát nem az íjászat miatt választottam. Sydneyben éltem az első nyolc hónapot, de az első pár hónapban csak az új világ megismerése, és a mindennapi tanulmányaim voltak a legfontosabbak. 2017 októberében költöztem Brisbane-be, ahol megkezdem tanulmányaimat mester szakon. Ezután nem sokkal találtam rá jelenlegi klubomra, ahol nagyon barátságosak és befogadóak voltak velem az első pillanattól kezdve. Örömmel folytattam az íjászatot itt Ausztráliában.


Nem kellett sok idő, hogy Krisztina a világ túlfelén is megmutassa tehetségét
fotó: Hudák Krisztina / Facebook

18 méteren versenyzel. Csak erre koncentrálsz, vagy próbálkozol más távolságokkal is?

Magyarországon mindig 18 méteres távolságra lőttem, itt Ausztráliában nem csak indoor hanem különböző szabályok szerint zajló outdoor versenyek is vannak, melyeken 30/40/50/60/70 méteres távolság a cél. Csak itt Ausztráliában próbáltam ki az outdoor versenyeket, de jelenleg a fizikai erőnlétem a maximum 40 méteres távolságot engedi meg. Az outdoor versenyek is igazán izgalmasak tudnak lenni, de én mindenképpen a 18 méteres Indoor távra koncentrálok, mert ezeket a versenyeket részesítem előnyben. 

Cikkünk a napokban folytatódik a SportHatárokNélkül.hu oldalon. A folytatásban Krisztina beszélni fog az ausztráliai tapasztalatairól, a világbajnokságra való felkészüléséről, illetve a jövőbeli terveiről. 

A rovat legfrissebb hírei