122 éve született a Barcelona első magyar játékosa

fotó: fcbarcelona.com

A Barcelona a napokban, november 30-án ünnepelte alapításának 121. évfordulóját, mely után a katalán sztárcsapat Budapestre látogatott, ahol december 2-án (azaz ma este) a Ferencváros vendégeként lép pályára a Bajnokok Ligája csoportkörének 5. fordulójában.

A két esemény apropóján a Sporthatároknélkül.hu oldala is igyekezett bővebben foglalkozni a katalán óriással, így a Magyar kézjegyek a 121 éves katalán sztárcsapaton című cikkünkben összeszedtük, kik is voltak azok a magyar játékosok akik hozzájárultak a 121 éves eddigi sikertörténethez.

Így került elő Plattkó Ferenc neve, akivel nemcsak kezdődik a magyarok barcelonai története, hanem egyben napra pontosan 122 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot Platkó Pál napszámos és Kopilec Mária fiaként Budapesten, az akkori Osztrák-magyar monarchiában. Testvérei, Plattkó István és Plattkó Károly szintén labdarúgók voltak.

Plattkó Ferenc nemcsak a Barcelona első magyarjaként maradt meg, hanem ő volt a Vasas első, válogatott labdarúgója is. Az angyalföldieket 1914-18 közt erősítette. Csupán 18 évesen Az 1916-17-es bajnokságban az év labdarúgójának választották, kapusként.

1919-ben sok társához hasonlóan külföldre távozott, ahol Franz Platko, Franz Platko Kopiletz, Francisco Platko néven vált ismertté.

1919-22 közt megfordult a Wiener AF, AFK Kula majd a Sparta Praha csapatánál is, majd 1922 őszén hazatért Magyarországra és az MTK kapusa lett. A kék-fehérekkel bajnokságot és kupát nyert.

Ez idő alatt, 1917 és 1923 között összesen hat alkalommal védett a nemzeti csapatban, ahol a mérlege 5 győzelem, 1 döntetlen és mindössze négy kapott gól.

Plattkó egy magas, robosztus, ruganyos kapus volt, mégis gyors és mozgékony: a ’20-as/’30-as évek tökéletes prototípusa a kapus posztnak. Tökéletesen együttélt a játékkal, reflexei kifinomultak és precízek voltak, bátorság terén pedig nem ismert határokat – ezen tulajdonságok tették nevét és munkásságát halhatatlanná. Becenevét is ekkoriban kapta: a “szőkét” azért, mert így utaltak a hajszínére, míg a “medvét” azért, mert sokszor lomhának tűnt. Ez utóbbi azonban csak “ámítás” volt, valójában a viszonylagosan nagy tömegéhez gyorsaság párosult.

Komolyabb külföldi pályafutása 1923-ban kezdődött. A Barça 1922 nyarán elvesztette addigi kapusát, Ricardo Zamorát, aki az Espanyolhoz szerződött. A következő évben Bruguera védte a katalánok kapuját, de vele nem voltak megelégedve a klubvezetők. 1923. tavaszán veszik fel a kapcsolatot az MTK-val Plattkó leigazolása céljából: a katalán csapat menedzserei Budapestre utaznak, s megegyeznek a leigazolásáról: így Plattkó csatlakozik a barcelonai egyesülethez. Azért a valósághoz hozzátartozik, hogy a Barça nem zsákbamacskát “vásárolt” Plattkóval, hiszen 1922. decemberében két barátságos meccset is játszottak a budapesti gárdával. Az elsőt december 14-én, a másodikat pedig december 26-án: s mindkét meccs gól nélküli döntetlent hozott. Ezen a két meccsen feltérképezhették Plattkó képességeit, aki a barcelonai újságok szerint, mindkét találkozón fantasztikus formában védett, s az MTK legjobbja volt. A Barçánál tehát, tisztában voltak a magyar kapuvédő képességeivel, tehetségével. Első Barça-meccsét 1923. május 27-én játszotta az Aucklandi Püspökség csapata ellen a Les Corts-stadionban. A meccset a katalánok nyerték Sagi-Barbá /2/, Marti /2/ és Lakatos góljaival. Hivatalos bemutatkozására azonban több, mint egy évet kellett várni, mert a magyar szövetség nem nagyon mutatott konstruktivitást az ügyben. Így első hivatalos találkozójára 1924. október 12-én került sor hazai pályán a Martinenc együttese ellen, a katalán bajnokság keretében. Innentől kezdve hét éven át, 1930 nyaráig első magyarként a Barça első számú kapusa volt. Összesen 189 mérkőzésen védte a gránátvörösök kapuját. Sőt, ha úgy kívánta a helyzet, akár csatárt is játszott.


Plattkó Ferenc 1928-ban a barcelona csapatában

A csapat első sikerkorszakát Plattkó személyesen élhette át: ebben az időszakban nyerte el a csapat az első La Liga bajnoki címét, de a Copa del Rey-t, vagyis a spanyol királyi kupát is háromszor hódította el.

Plattkó volt a kapus az 1928-as kupadöntőn is, amelyet a baszk Real Sociedad ellen vívott a Barcelona. Mivel az első meccsen 1-1-es döntetlen született, nem kis részben a magyar kapus emberfeletti teljesítményének köszönhetően, megismételt döntőt is játszottak, ahol a játék annyira durvává vált, hogy több Barca-játékos is komoly sérülést szerzett. Plattkót a félidőben kellett összedrótozni, hogy tovább tudjon védeni: a fején tizenkét centiméteres hasadás keletkezett egy belépő után, amit csak ugyanennyi kapoccsal tudtak összefogni, és egy ujja is eltörött. A második félidőben hatalmas kötésekkel lépett pályára, a Nemzeti Sport beszámolója szerint „az egyik vetődésnél lerúgták a kötést a fejéről úgy, hogy a tizenkét kapocsból hét felszakadt”.

Még csak ki sem állott egy percre sem, hanem máris dobta magát a másik rohamba. Ráfutottak, valósággal összetaposták, hogy egyetlen porcikája se maradt ép, mert kék és zöld foltok jelezték mindenütt a testén a rettentő tusa nyomát. A bőrt szinte letaposták sok helyen róla, hogy véres, összetört testtel hagyta el végeredményben a pályát, ahol a mérkőzés során megmentette – számolt be Plattkó megpróbáltatásairól a Nemzeti Sport.

Végül 1-1 lett ez a meccs is, csak a második újrajátszás hozott eredményt: akkor a katalánok 3-1-re verték a San Sebastian-i alakulatot. A Barcelona harmadik kupájának megszerzésében óriási szerepe volt Plattkónak, akit a mai napig hősként tisztelnek a klubnál. A költő, Rafael Alberti még ódát is írt Plattkóról, hogy így örökítse meg helytállását.

A Katalán Óriás után játszott a Racing Club de Madrid csapatában, ahol a katonai szolgálatát kellett letöltenie, majd a francia FC Mulhouse és a Racing Club de Roubaix együtteseinél töltött el egy-egy esztendőt. A két francia együttesben már, mint játékos-edző tevékenykedett, így 1934 nyarán Estéve Sala i Canyadell klubelnök Plattkót nevezi ki az FC Barcelona vezetőedzőjévé. Ez lesz első edzői idénye a katalánoknál, s egy meglehetősen erős játékos-keretet irányíthatott. Olyan játékosok alkották a csapatot, mint Joan Josep Nogués (kapus), Zabalo, Guzmán, Berkessy Elemér, Pedrol, Martí Ventolrá, Josep Raich, Josep Escolá, Morera és Enrique Fernández. Ezzel együtt a katalán bajnoki cím mellé más trófeát nem sikerült megszereznie a csapatnak: a Ligában a 6. helyen végeztek (10 ponttal a Real Madrid mögött), míg a Spanyol Kupában már a negyeddöntőben búcsúzott a csapat. Így nem volt meglepetés, hogy egy idényt követően Plattkónak távoznia kellett az edzői tisztségből.

Ezt követően – kis túlzással – világ körüli útra indult Plattkó.

1935-ben az Academico Porto, 1935-36-ban az USA olimpia csapatának az edzője volt. 1936-ban az Arsenal, 1936-37-ben a Venus Bucuresti, 1937-39-ben a Celta Vigo csapatainál tebékenykedett. A Venus együttesével 1937-ben román bajnok lett.

1939-ben Dél-Amerikába költözött és a chilei Colo-Colo vezetőedzője lett, amellyel. 1939-ben és 1941-ben chilei bajnok lett. 1940-ben az aregntin River Plate technikai igazgatója és utánpótlásedzője volt. 1941-42-ben edző a Colo Colo-nál és chilei szövetségi kapitány volt. Ez utóbbi állásában 1945-ig dolgozott és ebben az évben harmadik lett a csapattal a Copa América-n. Közben 1943-44-ben ismét edző volt a River Plate-nél.

1945-ben rövid időre visszatér Európába. Egy idény erejéig a spanyol Real Valladolid vezetőedzője, ahol korábban két testvére, Plattkó István és Plattkó Károly dolgozott. Ezt követően visszatér Chilébe és ismét bajnok lesz a Colo-Colo-val. 1948-ban a chilei Santiago Morning-nál, 1949-ben az aregntin Boca Juniors-nál dolgozott. 1950 és 1952-ben a River Plate technikai igazgatója volt. 1953-ban ismét a Colo Colo edzője lett és ismét bajnokságot nyert a csapattal. 1953-54-ben a Boca Juniors

1955 nyarán ismét visszatért Barcelonába Miró-Sans elnök hívására, aki a Barça szakmai munkájának irányítására kérte fel.



Az elnök azért választotta Plattkót, mert ő játékosként és edzőként is szolgálta már a Klubot, így a játékosok körében jóval nagyobb tekintélynek örvendett. Emellett a chilei labdarúgásban, a válogatottal elért sikerei is alkalmassá tették a Barça vezetőedzői tisztségére. A dél-amerikai országban a “Gringo” becenévre hallgató szakember nagyságáról áradoztak, aki kivezette őket az 1950-es világbajnokságra, ahol a 9. helyen zártak. Chilében igazi forradalmárnak tartották, és hatalmas köztiszteletnek örvendett.

Plattkó Ferenc barcelonai pályafutása 1956. május 20-án ért véget Copa Generalísimo negyeddöntőjében az Espanyol otthonában szenvedett “katasztrófális” 3-1-es vereséggel.

Trénerként 76.47%-os győzelmi mutatót produkált Barcelonában – jobbat, mint Samitier, Enrique Fernández vagy Ferdinand Daucík.

Barcelona elhagyása után Plattkó Ferenc már csak kisebb csapatok szakmai munkáját irányította Chilében, ahova 1956. nyarán visszatért. Előbb a San Luis de Quillota nevű kis csapatot edzi Valparaisóban, de különösebb sikert nem ért el, így hamar befejeződik itt is a munkássága. Ezt követően edzői munkát már nem vállal, Santiago de Chilében lévő otthonába vonul vissza.

Plattkó Ferenc 1983. szeptember 2-án, 84 éves korában elhunyt. Mielőtt azonban átadta volna lelkét Teremtőjének, így szólt elválaszthatatlan társához, Olgához:

"Amikor meghalok, azt akarom, hogy minden emléktárgyamat, amit abban a régi dobozban tartok, küldd el az FC Barcelonának. Soha nem felejtem el a legnagyobb Klubot, ahol igazán otthon éreztem magam."


1981. februárja – az utolsó interjú a Plattkó-házaspárral

Halála után földi maradványait Santiago de Chilében helyezték örök nyugalomra: három évtizeden át a “Juan Ramsey-mauzóleumban” nyugodott, majd 2013-ban átszállították az “El Mercurio-temetőbe”, ahol a Colo-Colo legendái fekszenek.

forrás: blaugrana.hu
képanyag: wikipédia, blaugrana.hu