90 éve született Csernai Pál labdarúgóedző - PORTRÉ


1932. október 21-én született Csernai Pál világhírű magyar labdarúgóedző, aki legnagyobb sikereit az FC Bayern Münchennel érte el

fotó: fcbayern.com

Az MTVA Sajtóarchívumának portréja:

A Pest megyei Pilisen született, testvére, Csernai Tibor olimpiai bajnok labdarúgó lett. A Szentlőrinci AC-ben kezdett el futballozni, és a Postás SE-ben lett élvonalbeli labdarúgó, 1953-tól három évig a Csepeli Vasas középpályása volt. Eredetileg jobblábas volt, de megtanult a másik lábával is játszani, hogy a balfedezet posztján könnyebben kerüljön be a válogatottba. A címerest mezt 1955-ben kétszer húzhatta magára, tizenkétszer a B válogatottban is pályára léphetett.
    
Számos játékostársától eltérően neki nem csak papíron volt munkahelye, mindennap bejárt a csepeli fémgyárba dolgozni, közben matematikatanárnak is tanult az ELTE-n. A kommunista ideológiával és vezetéssel nem tudott azonosulni, ezért az 1956-os forradalom után emigrált, emiatt tíz hónap eltiltást kapott. A büntetés lejárta után az NSZK-ban a bajnoki második Karlsruhe játékosa lett, itt huszonnyolc mérkőzésen hat gólt szerzett. Az 1958/59-es szezont Svájcban, az FC La Chaux-de-Fonds csapatánál töltötte, ezután 1965-ig a Stuttgarter Kickershez szerződött, a klub színeiben 113 mérkőzés alatt tizenegy gólt szerzett. Aktív pályafutásának végén egy évadra a máltai FC La Valletta együtteséhez igazolt.
   
Labdarúgó edzői diplomáját 1968-ban szerezte meg a kölni egyetemen, ezután dolgozott a Wacker 04 Berlin, az SSV Reutlingen, a belga RFC Antwerp, a svájci FC La Chaux-de-Fonds és az Eintracht Frankfurt csapatával, egy évig Baden tartomány együttesének edzője is volt.
    
1977 decemberében Lóránt Gyula segítőjeként szerződött az Eintracht Frankfurttól Münchenbe, ahol 1979-ben ő lett az FC Bayern Münchennél a szakmai munka elsőszámú felelőse. A Bundesliga történetének legsikeresebb magyar edzőjeként tökéletesítette a bajor klubnál a Lóránt által bevezetett területvédekezést, amit aztán Németországban "Pál-szisztémának" neveztek el. Sikerrel építette be a csapatba a fiatal Karl-Heinz Rummeniggét, aki 1980-ban és 1981-ben is elnyerte az Aranylabdát, ezzel Gerd Müller és Franz Beckenbauer után harmadik - és eddig utolsó - Bayern-játékosként vehette át a sportág legrangosabb kitüntetését.
    
Az FC Bayern Münchennel kétszer lett német bajnok (1980, 1981), az 1981-82-es szezonban megnyerte a Német Kupát. 1982-ben a Bajnokcsapatok Európa Kupája (a Bajnokok Ligája elődje) döntőjébe jutott a bajorokkal, de a döntőt 1-0-ra elveszítették az angol Aston Villával szemben. 1980-ban az UEFA Kupában, 1981-ben pedig a - már megszüntetett - Kupagyőztesek Európa Kupjában vezette elődöntőig a müncheni alakulatot, melyet 1983-ig irányított.
    
Németországi munkája során rengeteg konfliktusa volt a sajtóval és a szurkolókkal, arrogánsnak, öntörvényűnek tartották. "Különös figura volt, egyik nap rajongtunk érte, másnap gyűlöltük, de amíg vele dolgoztam, soha nem éreztem fáradtságot, még a meccsek után sem" - mondta róla játékosa, az 1974-ben világbajnok, 1982-ben vb-ezüstérmes Paul Breitner.
    
Ezután trénerként megfordult még a görög PAOK Szaloniki, a Borussia Dortmund, a török Fenerbahce, az Eintracht Frankfurt, a svájci Young Boys és a Hertha BSC csapatainál, a Benficával megnyerte a portugál kupát.
    
Edzői karrierjét 1991-ben a Hertha BSC élén akarta lezárni, de nem sokkal később egy svájci üzletemberen keresztül megkeresték az észak-koreaiak. "Ekkor gyakorlatilag már befejeztem, és készen álltam arra, hogy új életet kezdjek" - emlékezett később. Phenjanba utazott, ahol edzéseket vezényelt a válogatottnak, valamint mérkőzéseken is irányította a csapatot. Egy "történelmi tettet" is végrehajtott az észak-koreai válogatottal, amikor egy barátságos meccsen 2-1-re legyőzte az Egyesült Államok csapatát, ami az ázsiaiaknak egy háború megnyerésével ért fel, a reptéren ünneplő tömeg várta a hazatérő játékosokat. Az 1994-es világbajnoki előselejtezők során már 7 győzelem és 1 vereség volt a csapat mérlege, de a selejtezők utolsó szakaszában öt mérkőzésen csak egyszer tudtak nyerni, az utolsó találkozón kikaptak a nagy rivális dél-koreaiaktól. Ez azt jelentette, hogy nem jutottak ki a vb-re, s Csernai Pál 1994-ben hazatért Magyarországra. Rövid ideig az EMDSZ Soproni LC-t segítette, 1995-ben végleg visszavonult.
    
Élete utolsó éveiben Budapesten élt, hosszú betegség után 2013. szeptember elsején hunyt el. A mindig elegáns, selyemnyakkendőt viselő Csernai emléke Münchenben ma is elevenen él. Szülővárosában 2018-ban nyílt meg a Csernai Pál Közösségi Központ, amelyet emlékére, az általa sport és kulturális célra adományozott hagyatékból építettek.


A rovat legfrissebb hírei