A közös összefogás csodákra képes

Az utóbbi években hála a Magyar Kormány sportpolitikájának és anyagi támogatásának országon belül és határon túl is egyre több focicsapat, fociiskola vagy akár fociakadémia alakult meg vagy éledt újra. De más sportokra is igaz ez.
 
Rendhagyó esetek is vannak persze, az egyik ilyen a kárpátaljai Szernye községé, ahol minden nemű politikai és különösebb anyagi támogatás nélkül az emberek közös összefogásának, és sport iránti szeretetének köszönhetően 2019 júniusában megalakult a  Szernyei Fiatal Focisták (Szernyei FF) focisuli.

Az elmúlt hónapokban készítettünk interjút a kanadai Turcsik Károllyal, a Hungária FC egyik vezetőjével, aki felhívta figyelmünket a kárpátaljai csapatra, akiket ők is szárnyaik alá vettek, és felszerelést vásároltak nekik. Így jutottunk el Simon Csabához, a Szernyei FF alapítójához, aki örömmel beszélt a SportHatároknélkül.hu olvasóinak focisuliról, és a kárpátaljai magyar foci jelenlegi helyzetéről.


Simon Csaba, a Szernyei FF elnöke
  
Mikor és hogyan alakult meg ez a focisuli? Van-e bármilyen előmúltja a csapatnak?

A focisuli tavaly június elején alakult. Szernye a Munkácsi járásban található 2000 fős község, melynek 98 % magyar ajkú lakos. A községben a kommunizmus ideje alatt is nagy múltja volt a focinak, megyei és járási szinten is többször voltunk bajnokok, így ukrán és magyar futballkörökben a mai napig tudják, hol van Szernye. Volt olyan is a régi időkben, hogy amikor a Dinamo Kijev Ungváron edzőtáborozott, eljöttek Szernyére edzőmeccset játszani, mert olyan jó csapatunk volt.

Neves focistáink is voltak, például Baksa Zoltán, aki még az egykori Szernye Oázis FC-ben nevelkedett, majd ConIFA világbajnokságot nyert Kárpátalja színeiben 2018-ban. Ennek meg is volt itthon a következménye, hiszen az ukránok atrocitások közepette fogadták őket, sőt, a vezetőjük a mai napig nem tért haza.


Baksa Zoltán szernyei ConIFA világbajnok  fotó: boom.hu

Szernyén hat éve megszűnt a foci, a pálya és a létesítmény árván maradt, és csak a gaz nőtte be, egészen addig, amíg közös összefogással nem kezdtük el gondozni. Közben pedig úgy döntöttünk a helyi szülőkkel, hogy ne csak a pályát hozzuk helyre, hanem vigyük vissza bele az életet is, és ezáltal a gyermekeinkbe is neveljük bele, vagy vissza a foci szeretetét, hiszen mi is így nőttünk fel. Így alakult meg a mostani focisuli. Természetesen még csak egy nagyon kezdeti stádiumban vagyunk, de már büszkén elmondhatjuk, hogy van U12, U10, U8 és egy lánycsapatunk is. Csak magyar gyermekek fociznak nálunk, és annyira jól sikerült a kezdet, és népszerű lett a dolog, hogy a szomszéd faluból, Barkaszóról is járnak hozzánk gyerekek focizni. Mostanra az öt csapat létszáma mintegy 60 gyerekre duzzadt.

Kik az edzők és a vezetők?

A focisulinak és vagyok a vezetője. Nekem nincs semmilyen futballmúltam, csak egy lelkes édesapa vagyok, aki nagyon szereti a játékot, és szeretném ezt a gyermekeimnek is átadni. A négy csapatunknak jelenleg két szakképzett edzője van, akiknek az életük a foci. Ők Barkaszi Dávid és Tar András, de Andrásnak az édesapja, Tar Endre is besegít, hiszen ő vitte régebben évekig a helyi focit, így ismer mindent és mindenkit, akit kell. Nagyon hálásak vagyunk az ő önzetlen munkájukért, hiszen amit tesznek az nem a pénzről szól, hanem szívvel lélekkel nevelik a gyermekeket.


Pillanatkép a Karácsony Kupáról

Milyen aktivitásuk van a megalakulás óta?

Megkezdtük a folyamatos edzéseket és a foci megszerettetését a gyermekekkel. Nyári időszakban a község futball pályáján edzettünk, most a téli hónapokban az iskola tornatermében. Még komolyabb eredményeket nem értünk el. Barátságos mérkőzéseken vettek részt a gyerekek, illetve egy tornán méretettek meg, ahol játszottunk Csáp, Bátyú, Beregszász és Ungvárból érkezett gyermekcsapatokkal. Voltak köztük magyar, vegyes és teljesen ukrán csapatok is. Jó kezdeti tapasztalat volt, ahol mindenki kihozta magából a maximumot.


Karácsony Kupa tavaly decemberben

Melyek a legnagyobb nehézségek?

Az anyagi dolgokat leszámítva ott van az emberi faktor is, vagyis az, hogy a legtöbb apuka külföldön dolgozik, és nem tud itt lenni nap mint nap a gyermekük nevelésében. Az édesanyák hozzák így a gyermekeiket edzésre, de egy édesanya mindig jobban félti a gyermekét, így ha tavasszal vagy ősszel esik az eső, sár van, télen hideg van, stb. jobban aggódnak a gyermekekért, és nem mindig engedik szívesen az edzésekre.

A focisulival egyidőben létrehoztuk a Szernye Jövőjéért nevű alapítványt is, melynek elnöke Tar Krisztián. Az elapítvány egyelőre csak a sporttal foglalkozik, de a jövőben szeretnénk kiterjeszteni az aktivitásunkat a magyar civil életre is, mert az itthon maradás és a jövőképtervezés nagyon fontos a kárpátaljai magyarságnak. 



Az ungvári járásban, Dobrony községben 6 éve működik egy másik magyar ficisuli, akikkel jó kapcsolatban állunk, sőt már edzőmérkőzést is játszottunk egymással. Őket egy misszionáriusként ott dolgozó holland fiatalember támogatja.

Be vagytok-e épülve már az ukrán futballéletbe?

Egyelőre még nem tartunk ott, hogy erről beszélhessünk, illetve, hogy bajnokságban vehessünk részt. Természetesen szeretnénk bekapcsolódni az országos vérkeringésbe is, és beiratkozni a helyi fociszövetségekbe, de egyelőre a csapataink megszilárdítása a legfőbb cél, ezek után gondolkozhatunk majd a bajnokságokban való induláson.


Pillanatkép egy tavalyi edzésről

A Beregszászi Labdarúgó Szövetség elnöke, Lőrincz Zsolt, szeretne egy 2009/2010-es korosztályú bajnokságot létrehozni és tornákat szervezni, talán ez egy megvalósítható dolog lesz a jövőben.

Miből tudjátok fenntartani a focisulit? Kaptok állami vagy helyi szinten politikai támogatást a magyar párttól, vagy polgármesteri hivataltól?

Sajnos egyáltalán nem beszélhetek ilyenről, mivel sajnos helyileg semmi támogatásban nem részesülünk.

A focisuli teljes mértékben szülői támogatással működik. A szülőket pedig a gyermekek sport iránti vágya motiválja. Ezenkívül kaptunk segítséget a kanadai magyaroktól, ami nagy segítség volt, de önmagában a hosszú távú jövőhöz az eseti támogatások nem elegendőek. Számunkra nagyon fontos lenne, ha Magyarországon valamilyen szervezet vagy szövetség felfigyelne a sulira és folyamatos támogatásban tudnák részesíteni. Próbáltunk a Bethlen Gábor alapítványon keresztül is pályázni, de mivel csak fél éve működünk, ez még nem lehetséges, mert három év a minimum, amivel pályázni lehet.


A lánycsapat

Hogyan alakult ki ez a kanadai kapcsolat?

A Torontó Hungária FC csapatkapitánya, Varga Sándor a szomszéd faluból való, és jó barátom, így amikor meghallotta, hogy mit tervezünk, megpróbált ő is segíteni. Ezenkívül Tóth Gyula szernyei barátunknak szintén nagyon jó barátja Turcsik Károly, akivel általa kerültünk kapcsolatba. Károly többször járt Kárpátalján is, tavaly is volt, de akkor nem sikerült találkozzunk vele. Neki és a kanadai magyaroknak köszönhetjük, hogy a gyerekeket komplett felszereléssel és mezekkel támogatták.


Hatalmas öröm a csapat életében, megérkeztek a kanadai Hungária FC által küldött mezek

Mik a rövid és hosszú távú tervek?

Rövidtávon szeretnénk sportnapokat szervezni a községben élő fiataloknak és idősebbeknek. Emellett nyáron egy újabb csoport indítását tervezzük, mert szerencsére van rá igény. Szintén a további tervekben van, a tehetségek felkutatása és fejlesztése, a gyerekeket a sport szeretetére való nevelése illetve a csapatszellem és közösség formálás.

Hosszútávon pedig a létesítményünket szeretnénk fejleszteni, és egy műfüves pályával kiegészíteni. Erre kaptunk már az ungvári Főkonzulátustól 2 millió forintot, melyből az alapot és a kerítést meg tudjuk oldani, a többire pedig még keressük a lehetőségeket.

képanyag: Szernyei Futball Iskola / facebook

A Szernyei FF focisuliról tavaly az ungvári TV21 egy kisfilmet is készített, melyet itt tekinthetnek meg:

Security Check Required

(null)