Egy olimpiai aranyérem története

A szerb röplabda csapat Sydneyben ünnepel. Mester Gyula a felső sorban jobbról az első.

Április 3-án töltötte be a 48. életévét Mester Gyula, a vajdasági magyarság egyetlen olimpiai bajnoka, aki 2000-ben Sydneyben lett aranyérmes a jugoszláv röplabda válogatottal. Meglehetősen későn, 15 évesen kezdett el a sportággal foglalkozni szülővárosában, Szabadkán, de már 19 éves korában tagja lett a felnőtt nemzeti csapatnak, amellyel közel volt ahhoz, hogy kijusson az 1992-es olimpiára, a selejtező tornán azonban a második helyen végeztek. Mint utólag mondta, talán jobb is, hogy nem harcolták ki az indulási jogot, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság utólag megfosztotta volna őket a barcelonai szerepléstől, az országban ugyanis kitört a háború, és a jugoszláv versenyzők csak egyéni sportágakban, független résztvevőként lehettek olimpikonok, azaz a röplabdázók nem utazhattak volna.

Az 1996-os atlantai játékokra a jugoszláv válogatott már titkos éremesélyesként utazott ki, hiszen az előző évben – Mesterrel a soraiban – európa-bajnoki bronzérmet nyert Görögországban. A csoportból való továbbjutás után a brazilok elleni negyeddöntő következett, amelyen a jugoszláv csapat meglepetésre 3:2-re legyőzte a címvédőt. Az elődöntőben ugyan nem sikerült nyerniük az olaszok ellen, a harmadik helyet azonban megszerezték az oroszok feletti diadallal.

„A brazilok elleni negyeddöntőn hihetetlen labdameneteket játszottunk. Miután megnyertük a bronzérmet, azt hittem, hogy felértem a pályafutásom csúcsára, de később kiderült, hogy tévedtem” – nyilatkozta Mester.


Sydneyben a bajnokcsapat. Mester Gyula a 7-es számú mezben

Négy évvel később Mesterék rosszul kezdtek Sydneyben, hiszen a csoportkör első, illetve második fordulójában kikaptak Oroszországtól, majd Olaszországtól is, végül azonban a harmadik helyről továbbléptek a negyeddöntőbe. A történelem megismételte önmagát, mivel a legjobb nyolc között ismét az aktuális címvédő következett, ugyanúgy, mint négy évvel előtte. 2000-ben a hollandok voltak a vetélytársak, akiket ugyanúgy 3:2-es eredménnyel vertek meg, mint az előző olimpia negyeddöntőjében a brazilokat. Ez mintha szárnyakat adott volna a folytatáshoz, mivel Jugoszlávia 3:0-as eredménnyel leiskolázta Olaszországot és Oroszországot (azt a két csapatot, amelytől kikapott a torna elején), s olimpiai bajnok lett.

„Kiemelném, hogy az olaszoktól korábban szinte mindig veszítettünk, talán egyszer vertük meg őket tétmeccsen, de azon az olimpián az elődöntőben, majd utána a döntőben is minden összejött, szinte hibátlanul játszottunk” – mesélte Mester, aki az említett mérkőzéseket végigjátszotta.



Athénba tehát címvédőként érkezett a jugoszláv csapat, amelyben helyet kapott az akkor 32 éves Mester is. A harmadik olimpiáját ő is, és együttese is remekül kezdte, hiszen az első helyről továbbjutottak a csoportból, a történelem azonban újból megismételte önmagát, a férfi röplabda torna címvédője ugyanis sorozatban harmadszor is kiesett az olimpia negyeddöntőjében. Mesterék ezúttal a szenvedő fél voltak, 2004-ben ugyanis őket győzték le a negyeddöntőben.

 „A legjobb játékosunk, Ivan Miljković belázasodott a negyeddöntő előtt és nem tudott játszani az oroszok ellen. Ha ő is pályára lép, akkor biztosan győzünk, és aztán akár a döntőben is szerepelhettük volna. Ki tudja, lehet, hogy akkor miénk lett volna az ezüstérem, és akkor úgy fejezem be a pályafutásomat, hogy mindegyik olimpiai éremből nyerek egyet-egyet. Azért az aranyéremmel és bronzéremmel is elégedett vagyok” – mondta.

Mester Gyula az athéni olimpián játszott utoljára a válogatottban, 13 év alatt több, mint 200 mérkőzésen szerepelt a jugoszláv nemzeti együttesben. Az olimpiai érmei mellett világbajnoki ezüstérmet (1998), valamint Európa-bajnoki aranyérmet (2001), ezüstérmet (1997) és két bronzérmet (1995 és 1999) nyert. Külföldön olasz és görög klubcsapatokban szerepelt. Jelenleg a Szerbiai Röplabda Szövetség alelnöke.

Képanyag: cev.eu és subotica.rs