Végső búcsút vettek Kárpáti Györgytől

Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke (b), jobbra Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke és Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tiszteletbeli elnöke, korábbi köztársasági elnök (elöl, b-j) Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója ravatalánál a Farkasréti temető Makovecz-terménél 2020. július 2-án. Kárpáti György életének 85. évében, 2020. június 17-én hunyt el.
fotó: MTI/Máthé Zoltán

Kárpáti György június 17-én, életének 85. évében, hosszantartó betegség után hunyt el.

Az állami sportvezetés nevében Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere mondott beszédet, melyben kiemelte, Kárpáti György "azért teremtetett, hogy megmutassa a világnak, az emberi tehetség határa a végtelen". Hozzátette, egyetlen és megismételhetetlen sportoló volt, aki ugyan úszóként kezdett, de csapatjátékosként találta meg a sorsát. Rafinált és cseles volt, társasági lény, intelligens és taktikus, aki briliáns technikával bírt.

Az olimpiai család részéről Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke beszélt. A MOB vezetője megjegyezte, Kárpáti György június 23-án, az olimpizmus világnapján született - 1894. június 23-án alapították a Nemzetközi Olimpia Bizottságot -, és június 17-én hunyt el, napra pontosan 31 évvel azt követően, hogy bekerült a MOB első szabadon választott elnökségébe.

Kulcsár Krisztián elmondta, Kárpáti György Helsinkitől Rióig tizenegy nyári olimpián vett részt, sportolóként négyszer, játékosként és edzőként is győzött.

"Álma volt a budapesti olimpia, teljes mellszélességgel, aktív szerepet vállalva támogatta a 2012-es és a 2024-es pályázatot is, szerette volna megélni, hogy itthon szurkolhasson" - jegyezte meg Kulcsár Krisztián, aki szerint Kárpáti György számára tinédzser kora óta az ötkarikás közeg volt a meghatározó.

Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke felelevenítette, Kárpáti György humora mindig is markáns része volt az uszodai életnek, mindenkit meg tudott nevettetni, ugyanakkor mindig alázattal dolgozott azért, hogy a legjobbak között legyen.

"Legenda voltál, legenda maradsz, Gyurika" - mondta a kétszeres olimpiai bajnok Vári, aki megjegyezte, hogy a teljes vízilabdás család hálás lehet, amiért ezt a sportágat választotta Kárpáti György, mivel bármihez nyúlt életében, arannyá változott. Az MVLSZ vezetője hozzátette, az ugyancsak háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati Dezső és a 162-szeres válogatott Kárpáti György erőt és hitet adott az ő nemzedéküknek is abban, hogy hasonlóan sikeresek legyenek.

Az FTC részéről az olimpiai bajnok Gerendás György személyes hangvételben emlékezett meg egykori mentoráról: mint elmondta, egykoron Kárpáti György volt az, aki az úszástól a vízilabdához terelte.

Az 1952-es, helsinki olimpián 17 évesen akasztották Kárpáti György nyakába az aranyérmet, ezzel lett minden idők legfiatalabb vízilabdázó olimpiai bajnoka. Második aranyérmét az 1956-os, melbourne-i játékokon szerezte. Az 1960-as, római olimpián bronzérmet szerzett, de az 1964-es, tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét.

A három ötkarikás elsőség mellett 1954-ben, 1958-ban és 1962-ben Európa-bajnok is lett a válogatottal. A nemzeti csapatban 1969-ig 162 mérkőzésen szerepelt. A Ferencvárossal ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes, a klub örökös bajnoka.

Visszavonulása után 1970 és 1980 között Gyarmati Dezső szövetségi kapitány mellett a válogatott edzőjeként dolgozott, részese volt a csapat 1976-os, montreali olimpián elért elsőségének. 1982-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották a sportág halhatatlanjai közé, azaz a vizes sportok Hírességek Csarnokába. Melbourne és Budapest díszpolgára volt, 1994-től tagja, majd 2011-től elnöke volt a Halhatatlanok Klubjának, 2013-ban a Nemzet Sportolójává választották.