Felvidék

Weiss vitatja, Fodrek szerint viszont megérdemelt a győzelem


Edzői nyilatkozatok a DAC-Slovan mérkőzés után

Fotó: DAC / facebook

Mint beszámoltunk róla, a DAC megakadályozta, hogy Dunaszerdahelyen a MOL Arénában ünnepelhesse újabb bajnoki címét a címvédő ősi rivális Slovan Bratislava. Branislav Fodrek védencei a legutóbbi pozsonyi döntetlenjük után ezúttal 2-1-re győzedelmeskedtek hazai pályán a Slovan felett, melyről a mérkőzés végén a vezetőedzők is nyilatkoztak.

„Ismét egy kiváló bajnoki mérkőzést láthattak a nézők, kiváló hangulatban.” – kezdte értékelését elégedetten Branislav Fodrek, a DAC 1904 vezetőedzője, aki a szurkolókat méltatta.„Szurkolóink fantasztikus környezetet teremtettek. Nagyon örülök, hogy a játékosok megérdemelt győzelemmel hálálták ezt meg. Gyorsan szereztünk egy gólt, ami ismét sokat segített, és úgy gondolom, hogy az első félidőben jobbak voltunk. Aztán jött a piros lap, ami természetesen befolyásolta a mérkőzést. Voltak helyzeteink, amikor elhúzhattunk volna a Slovantól 2:0-ra. Sajnos jött egy pontrúgás, amiben ellenfelünk nagyon erős és büntetett is. Örülök azonban annak, ahogy a csapat reagált, sikerült eldönteni a mérkőzést, és úgy gondolom, a győzelem teljesen megérdemelt.”

Vladimír Weiss, a Slovan mestere ugyan elismerte ellenfele fölényét, mégis úgy érezte, hogy megérdemelték volna az 1 pontot: „Gratulálok a DAC-nak a győzelemhez és a hatalmas küzdelemhez. Mi paradox módon tíz emberrel a második félidőben játszottunk jobban. Szerencsétlennek tartom a vereséget abból a szempontból, hogy a második félidő alapján legalább egy pontot megérdemeltünk volna. A gólok mindig hibákból születnek. Természetesen hibáznak az edzők is, a játékosok is. Együtt nyerünk, együtt veszítünk. Fel kell készülnünk a jövő heti Zsolna elleni meccsre, és hazai pályán kell bebiztosítanunk a bajnoki címet. A mait nagyon sajnálom, mert a játékosok az erejük végső határáig küzdöttek. A második félidőben okosan védekeztünk, lőttünk egy szép gólt, és azt hittem, hogy az érzelmeket is sikerül kordában tartani. Sajnos nem így történt, és üres kézzel megyünk haza.”