Egy ifjú délvidéki hölgy, akinek az élete a fociról szól


Bemutatjuk Kovács Izabellát, a magyarkanizsai bírót és játékost

Az utóbbi években világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend a női labdarúgás, és ez alól nem képez kivételt a Vajdaság északi része, az ún. Tisza menti régió sem, ahol a délvidéki magyarság nagy része él. A vidék egyre több sikert elérő női focicsapatában, a magyarkanizsai TSC-ben  jelenleg négy olyan játékos szerepel, akik már a megalakulás évében, 2010-ben is a csapat tagjai voltak. Közülük Kovács Izabella játékvezetéssel is foglalkozik, a húszas éveinek elején járó ifjú hölgy hét évvel ezelőtt mutatkozott be asszisztensként, és azóta 144 felnőtt, és 69 korosztályos mérkőzésen szerepelt partjelzőként, illetve főbíróként.

Kitől örökölted a labdarúgás szeretetét?

Édesapám hobbiszinten ugyan focizott, engem azonban kislányként elsősorban a tenisz vonzott. Egy makacs sérülés miatt azonban fel kellett, hogy hagyjak a tenisszel, és azután csatlakoztam a női focistákhoz, akik között  több osztálytársam is ott volt, így a beilleszkedéssel sem volt sok gondom. Így utólag úgy érzem, ez jó döntés volt a részemről, hiszen nagyon megszerettem a focit, és a labdarúgáson keresztül sok embert megismerhettem, és sok szép helyre is eljuthattam.

A labdarúgó pályafutásod eddig hogyan alakult?


Az elmúlt közel nyolc évben 84 bajnokin léphettem pályára a magyarkanizsai klub színeiben, a vajdasági kupában pedig 8 mérkőzésen játszottam. Pályafutásom eddigi legnagyobb sikerét 2017-ben értem el, akkor a csapattal feljutottunk az I. ligába, majd még ugyanabban az évben elhódítottuk a vajdasági kupát is. Remélem a mostani szezonban összejön számunkra az újabb bajnoki cím, és a következő idényt már a legfelsőbb osztályban, a Szuperligában kezdhetjük el.


Kovács Izabella a kép bal oldalán sötét mezben

A foci mellett miért kezdtél el játékvezetéssel is foglalkozni?


A 2008-s Európa-bajnokság mérkőzéseit együtt néztem végig édesapámmal, és már akkor érdekelt, hogy mit csinálnak a bírók a meccsek előtt, a két félidő között. Később, amikor már fociztam, még inkább erősödött bennem ez a fajta kíváncsiság. A mérkőzéseink előtti bemelegítés során én mindig a bírókat figyeltem, szerettem volna betekintést nyerni a játékvezetők világába. 2012-ben hallottam először arról, hogy nők is vizsgázhatnak, és szinte azonnal bele is vágtam: eljártam a felkészítésekre, szabadidőmben pedig otthon készültem. Partjelzőként 2013 őszén debütáltam egy Tisza menti ligás bajnokin, főbíróként pedig négy évvel később, 2017. november 4-én mutatkozhattam be, szintén a legalacsonyabb osztályban.

A játékvezetéssel kapcsolatban mik a további terveid?

Tavasszal sok tanulnivalóm lesz, mivel egy komoly vizsgára készülök. Ha sikerrel teljesítem, akkor a következő idényben már szintet léphetek, és a Vajdasági ligában-az itteni 4. osztályban-is bíráskodhatok. Eddig ugyanis "csak" a 6. és az 5. ligában, illetve a korosztályos bajnokságokban vezethettem mérkőzéseket.

Képanyag:  a TSC Magyarkanizsa fényképei


A rovat legfrissebb hírei