55 éves a magyar asztalitenisz királynője


55. születésnapját ünnepli a kiváló magyar női asztaliteniszező, a kilencszeres Európa-bajnok Bátorfi Csilla

Fotó: butterfly-global.com

Bátorfi Csilla 1969. március 3-án Szombathelyen született. Kilencévesen, 1978-ban kezdett asztaliteniszezni a Tolnai Vörös Lobogóban. Első edzője édesapja, Bátorfi István volt, később dolgozott Sáth Sándorral, Tarján Andrással, Berczik Zoltánnal és Chikán Istvánnal is.

1984-ben a BSE-be igazolt, 1991-től a jugoszláv Kikinda, majd 1992-től 2007-ig a német TTC Langweid versenyzője volt. 1985 és 1999 között tizennégyszer volt magyar bajnok (egyesben háromszor, párosban tízszer, vegyes párosban egyszer, testvérével, Bátorfi Zoltánnal), és hétszeres német bajnok.

A Langweiddel 1997-ben, 2004-ben és 2005-ben BEK-et nyert. Ezen kívül hétszeres ETTU Kupa-győztes (1985, 1988, 1989, 1990 - BSE, 1995, 1996, 1999 - Langweid) és öt aranyérmet szerzett a korosztályos Európa-bajnokságokon.

1984-ben, 15 évesen lett a válogatott tagja. Kivételes tehetsége hamar megmutatkozott, amikor 1986-ban megszerezte első felnőtt Európa-bajnoki címét és csapatban is az első helyen végzett. 1988-ban Urbán Edittel párosban lett kontinensbajnok, 1990-ben Wirth Gabriellával párosban, valamint csapatban szerzett aranyérmet. 1994-ben már Tóth Krisztinával nyerték meg a páros Európa-bajnokságot, vegyes párosban pedig a horvát Zoran Primoraccal győzött. 2000-ben Tóth Krisztinával párosban és csapatban is első lett a kontinensbajnokságon.

Kilenc Európa-bajnoki címe mellé még öt ezüstérmet szerzett: párosban (1992, 2003, 2005), csapatban (1996, 1998) és öt bronzérmet: egyéniben (2002), vegyes párosban (1992) és csapatban (1994, 2002, 2003). Világbajnokságon négyszeres bronzérmes: csapatban (1987, 1989, 1991) és párosban (1995). Tizenhét Európa Top12 versenyen vett részt 1986 és 2004 között, és három alkalommal (1987, 1992, 2001) nyert, ezzel csúcstartó. Öt olimpián lépett asztalhoz: 1988-ban Urbán Edittel párosban nyolcadik lett, egyéniben a 32 között esett ki. 1992-ben egyéniben, 1996-ban egyéniben és párosban is nyolcaddöntős volt, 2000-ben Sydneyben egyéniben a 32 között esett ki, párosban Tóth Krisztinával a bronzéremért vívott csatában kikaptak, ez a negyedik hely a magyar női asztalitenisz legjobb olimpiai eredménye.

2004-ben egyéniben a 64 között esett ki, párosban nyolcaddöntős volt. A magyar válogatottnak, amelyben 2005-ben játszott utoljára, 297-szer volt a tagja, ezzel a nők között csúcstartó. A Langweidtől, ahol 2002-től edző is volt, 2007-ben búcsúzott el.
A klubnak otthont adó Langweid am Lech nevű településen utcát is elneveztek róla.

Már játékosként szakedzői oklevelet szerzett a Testnevelési Főiskolán, majd szabadúszó edzőként kezdett dolgozni. 2008-2011-ig az olasz női válogatott, 2014-től a Bayern München gyermek- és ifjúsági akadémiáján edző.

Minden idők egyik legjobb, legeredményesebb magyar női asztaliteniszezőjének a szerva volt a legfőbb erőssége, a Bátorfi-repertoár húsz eleméből tízet rendszeresen használt. Tizenkétszer volt az év magyar asztaliteniszezője (1986-1989, 1991-1994, 1997, 1999-2001), 1986-ban az év sportolójának választották, 1994-ben Arany gyűrűt kapott. 1996-ban a Nemzetközi Fair Play Bizottság sportszerűségi díjában, 2001-ben Fair Play-díjban részesült. 1999-ben a magyar asztalitenisz halhatatlanjai klubjának tagja lett. 2000-ben a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehette át, 2007-ben a Magyar Olimpiai Bizottság Érdeméremmel tüntette ki. 2015-ben beválasztották az akkor alakult Európai Asztalitenisz (ETTU) Hírességek Csarnokának tagjai közé.

A rovat legfrissebb hírei